Pesti Srácok

Lengyel elnök: láthatóvá kell tenni a NATO jelenlétét Kelet-Közép-Európában

Lengyel elnök: láthatóvá kell tenni a NATO jelenlétét Kelet-Közép-Európában

Láthatóvá kell tenni a NATO jelenlétét Kelet-Közép-Európában, akár állandó bázisok, akár állandó rotáció formájában - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök azon a megbeszélésen, melyet kilenc térségbeli ország nemzetbiztonsági testületeinek képviselői tartanak szerdán Varsóban. A tanácskozáson, melyen Magyarországot Czukor József, a magyar miniszterelnök tanácsadója képviseli, a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), a három balti ország, valamint Bulgária és Románia nemzetbiztonsági hivatalainak vezetői, illetve az államfők és a kormányok biztonságpolitikai tanácsadói vannak jelen.

A júliusi varsói NATO-csúcstalálkozót előkészítő tanácskozás kezdetén felszólaló Andrzej Duda a térséget érintő legfőbb biztonsági veszélyként Moszkva katonai aktivitását határozta meg. "Oroszország szomszédságunkban fokozza katonai aktivitását" - mondta, utalva mindenekelőtt az ukrán válságra. Kifejtette továbbá: Oroszország "erőteljesen bekapcsolódott a szíriai konfliktusba is, gerjesztve a migrációt, megnehezítve és destabilizálva így az európai helyzetet". A lengyel elnök ezzel Philip Breedlove amerikai tábornoknak, a NATO európai erői főparancsnokának szerdai nyilatkozatát visszhangozta, miszerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai menekültválságot.

Andrzej Duda hangsúlyozta: a varsói NATO-csúcson sokoldalúan kell majd elemezni a tagállamok biztonsági helyzetét, a szövetség keleti és déli részén jelentkező veszélyeket egyaránt figyelembe kell venni. A NATO lengyelországi katonai jelenlétét illetően kijelentette: továbbra is nyitott annak megtárgyalására, hogy ez milyen formában valósuljon meg. "Ha kiderül, hogy állandó bázisok helyett állandó rotációs jelenlét szükséges, akkor ennek intenzívnek és láthatónak kell lennie, a lényeg az, hogy Lengyelországban létrejöjjön a szövetség védelmi infrastruktúrája" - szögezte le Duda.

Pawel Soloch, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) elnöke kezdeményezésére szervezett varsói tanácskozás annak az egyeztetésnek a folytatása, amelyet államfői szinten a tavaly novemberi bukaresti, azonos formátumban tartott regionális NATO-csúcson indítottak el. A kilenc kelet-közép-európai ország vezetői, köztük Áder János magyar államfő a bukaresti találkozón közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazták a keleti szárnyon.

PestiSracok facebook image

Soloch múlt héten a lengyel sajtónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy ezt az álláspontot a részt vevő országok azóta is szolidárisan képviselik a NATO fórumán, "a kissé eltérő megközelítések ellenére". Soloch szerint "a regionális egységnek összhangban kell lennie az egész NATO egységével, ami a júliusi varsói csúcstalálkozó prioritása". A térségbeli szolidaritást a szerdai tanácskozáson kívül a külügyminisztériumok biztonságpolitikai igazgatóinak április végén Prágában esedékes munkamegbeszélése is szolgálná.

Andrzej Duda, valamint az új lengyel kormány a visegrádi együttműködésen túlmutató informális kelet-közép-európai együttműködést szorgalmaz, melynek a közös gazdasági és infrastrukturális projekteken kívül az összehangolt biztonságpolitikai politika is része lenne.

MTI/Fotó:agendaeurope

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.