Pesti Srácok

Máris készülnek a románok az Erdéllyel való egyesülés centenáriumára

Máris készülnek a románok az Erdéllyel való egyesülés centenáriumára

A román kormány törvénytervezet készít a román királyság és Erdély 1918-as egyesülése centenáriumának a megünneplésére - jelentette be hétfőn Gyulafehérváron Vasile Dincu miniszterelnök-helyettes. Hozzátette, a tervezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a települések emlékműveket építsenek erre az alkalomra, és minden iskolás eljusson Gyulafehérvárra.

A miniszterelnök-helyettes nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség idézte. Vasile Dancu bejelentette, az évfordulós ünnepségek előkészítésére országos bizottságot hoznak létre, és centenáriumi biztost neveznek ki. Az országos bizottságnak - Dincu szerint - történelmi, kulturális, műemléki és egyéb albizottságai lesznek, amelyek független bíráló bizottságok bevonásával döntenek a hivatalos programokról.

Néhány konkrét oktatási programot is megnevezett. Ezek között kiemelte, három vagy négy év alatt el kell érni, hogy valamennyi romániai középiskolás eljusson Gyulafehérvárra. Hozzátette, infrastruktúrafejlesztésre és bizonyos intézmények létrehozására vagy újralétesítésére vonatkozó kormányprogramok is készülnek az évfordulóra.

PestiSracok facebook image

Vasile Dincu megemlítette, a tervezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a települések emlékműveket építsenek erre az alkalomra. Hozzátette, az évfordulóra kétféle kitüntetést is létrehoznak. Ezeket a történelem, az emlékezetpolitika és a kultúra személyiségei, valamint egyes politikai személyiségek kaphatják majd.

Úgy vélte, hogy a készülő törvény meglehetős nagy szabadságot hagy majd a hatóságoknak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, hogy programokat szervezzenek az eseményre. A kormányfő-helyettes arra is kitért, hogy az évfordulónak nemcsak az emlékezésre kell szorítkoznia, hanem a jövőbeli Románia vízióját is meg kell teremtenie.

Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képviselői 1918. december elsején tartott gyulafehérvári nagygyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot. Az eseményt a hivatalos román történelemszemlélet a modern román nemzetállam megteremtése pillanatának tekinti. 1990 óta december elsején ünneplik Románia állami ünnepét.

A gyulafehérvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Az erdélyi magyar politikai szervezetek ma is gyakran felróják, hogy Bukarest nem teljesítette az erdélyi románok gyulafehérvári nyilatkozatban megfogalmazott vállalásait.

Forrás: MTI Fotó: tortenelemportal.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)