Pesti Srácok

Németország visszaszólt Ausztriának

Németország visszaszólt Ausztriának

A német kormány szerdán elhárította Werner Faymann osztrák kancellár felszólítását, hogy vezesse be a napi befogadási kvóta intézményét és szállítsa német területre a Görögországban rekedt menedékkérőket. Werner Faymann a Kurier című osztrák lap szerdai számában közölt nyilatkozatában felszólította Németországot, hogy egy napi befogadási kvóta alapján szállítson menedékkérőket a területére közvetlenül Görögországból, Törökországból vagy Jordániából.

Hangsúlyozta: "nem lehet Ausztriát Németország várótermévé tenni, erőteljesen védekezünk az ilyen törekvések ellen". Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni az osztrák kancellár szavait, de azt megjegyezte, hogy a berlini vezetés "nem operál napi kvótákkal".

Hozzátette, hogy a görög-macedón határon készülő képek nem hagynak hidegen senkit, és "sajnos nagyon egyértelműen mutatják, milyen nagy szükség van arra, hogy az európai uniós tagállamok egyeztetve és közösen lépjenek", és ne zárjanak le "belső határokat" más tagállamok kárára. Elmondta: a tagországoknak közösen kell tenniük a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a külső határok védelméért, és együtt kell működniük Törökországgal.

PestiSracok facebook image

Görögországot pedig nem szabad magára hagyni. Az Európai Bizottság új támogatási programja nagy segítség lesz Görögországnak, az athéni vezetésnek azonban javítania kell Törökországgal közös uniós külső határa védelmét és fel kell gyorsítania az uniós menedékkérő-regisztrációs intézmények (hot spotok) építését - mondta Steffen Seibert.

Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője a tájékoztatón az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner többször megismételt kijelentését hárította el, miszerint német innováció az éves szinten megállapított menedékkérő-befogadási létszámhatár napi szintre lebontott változata, a napi befogadási kontingens. A szóvivő elmondta, hogy az Ausztriából beengedett menedéket kereső emberek száma nap mint nap változik, és Ausztriával ellentétben Németországban nincsen előre kijelölt felső határ.

MTI/Fotó:faz.net (Steffen Seibert kormányszóvivő)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.