"Sorosnak ideje lenne kivonulni az országból, és vigye a csapatait is"

Keményen kiosztotta Soros Györgyöt és a nemzetközi spekuláns hazai "szabadcsapatait" a mai Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a tanárok sztrájkjáról is kifejtette a véleményét. A tárcavezető Sorosnak azt üzente, vonuljon ki az országból.

A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón reagált a Tanítanék mozgalom felhívására tartott szerdai tiltakozásra is, amelyről úgy nyilatkozott: a kormány helytelennek tartja, hogy beviszik a politikát az iskolákba, ennek ellenére nem becsüli le a szerdai megmozdulást, tiszteletben tartja az abban részt vevők véleményét, és érzékeli, hogy vannak az oktatásügyben problémák.

A tárcavezető szerint ugyanakkor a megmozdulás kudarcba fulladt, mert "a 3200 magyar iskolából mintegy 100-ban volt érdemi és valós tiltakozás". "Más kormányok a tegnapi nap után kinevetnék a tiltakozókat, a mi kormányunk azonban komolyan veszi" - fogalmazott.

Úgy értékelte: az előző napi szerdai akcióból kiderült, hogy a pedagógusok és a diákok fontosabbnak tartják a tiltakozásnál a tárgyalást. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését firtató kérdésre Lázár János azt mondta: a kormány egyelőre semmiben nem döntött, mert még nem tárgyalta meg a köznevelési kerekasztal javaslatait. Azt azonban világossá tette, hogy a magyar állam nem fog lemondani iskolafenntartói jogáról.

Lázár János a Kormányinfón reagált az Alkotmánybíróság határozatra, közölve, hogy tanulmányozni fogják azt. Az Ab csütörtökön mondta ki: alkotmányellenes a jegybanktörvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása. A testület elutasította ugyanakkor az államfő postatörvénnyel kapcsolatos, hasonló jellegű indítványát.

A postatörvény módosításáról szóló alkotmánybírósági (Ab) döntést sikerként értékelte, a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény alkotmányellenesnek nyilvánított módosításáról pedig úgy nyilatkozott: a parlamentnek meg kell vizsgálnia a kérdés alkotmányos rendezésének lehetőségét.

A tárcavezető bejelentette azt is, a kormány két lépésben - 2017 nyaráig - átalakítja a Magyar Államkincstárat (MÁK), ezt követően a szervezet végez minden állami kifizetést, minden más kifizető ügynökség megszűnik. Közlése szerint a MÁK fizet ki például minden egészségpénztári vagy nyugdíjbiztosítási pénzt, a szakpolitikai feladatok pedig maradnak a tárcáknál. Tudatta azt is: a szervezetnél személyi változások is várhatók. Emellett szólt arról is, hogy 270 milliárd forint van az állam elektronikus képességeinek érdemi növelésére, ebből a MÁK-nál is megvalósulnak informatikai fejlesztések.

Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök "rendíthetetlen abban a szándékában", hogy a kormányzást két külön szintre válassza szét: az egyik a stratégiai döntéshozatal, a jogalkotó munka, a szabályozás, a szakpolitika, a másik pedig mindennek a végrehajtói része. Ezt úgy magyarázta: a minisztériumok nem fognak hatósági vagy végrehajtó munkát végezni, azt a kormányhivatal vagy a kincstár teszi, s legkésőbb 2018-ra minden így működik.

A tárcavezető megerősítette: a kabinet komolyan veszi az Iszlám Állam fenyegetését - amelyben más európai országok mellett Magyarország is nevesítve volt -, nem becsüli alá, és mindent megtesz, hogy a rendőrség és a honvédség közreműködésével garantálja az ország biztonságát.

A múlt heti brüsszeli robbantásról szólva arról tájékoztatott, hogy az egyik magyar sérült, aki a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársa, elhagyhatja az intenzív osztályt, az állapota folyamatosan javul.

Lázár János kitért arra, hogy pénteken ötpárti egyeztetés lesz a Belügyminisztériumban a kormány terrorellenes akciótervéről, amely egy 23 törvényt módosító javaslatcsomag, és amely alapján eszközöket kapna a rendőrség terrorcselekmények elhárításához, megakadályozásához, felderítéséhez. Hangsúlyozta, csak olyan eszközökről van szó, amelyek más európai uniós országokban a hatóságok rendelkezésére állnak.

A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy az ellenzék érzi a téma súlyát, és támogatni fogja az akciótervet. A kabinet kész mérlegelni a felvetéseiket - jegyezte meg.

Lázár János beszélt arról is, hogy szoros összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között. Minél erősebb a bevándorlás és az iszlám nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye - jelentette ki titkosszolgálati információkra hivatkozva. Kiemelt feladatként jelölte meg a határátlépési pontokhoz érkezők szigorú ellenőrzését és a határok védelmét, s elmondta azt is, hogy több mint kétezer katona segíti a rendőrök munkáját.

Hangsúlyozta azt is: noha jelenleg "kvótacsend" van az unióban a terrorveszély miatt, amikor az EU-török megállapodás mechanizmussá válik, akkor a kvótákat is megpróbálják működésbe hozni. Megerősítette, hogy a kormány kitart az ügyben a népszavazási kezdeményezése mellett.

A tárcavezető arról is beszámolt: mintegy ezer önkormányzat foglalta határozatba, hogy támogatja a kormány kvótaellenes törekvéseit. Szegedre utalva ugyanakkor felvetette, hogy hány olyan település van, amely Brüsszellel tárgyal és be akarja fogadni a migránsokat. Korrekt lenne, ha erről a szegedieket is megkérdeznék - jegyezte meg.

A minisztert kérdezték a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont létrehozásáról is. A lépést azzal indokolta, hogy a lehetőségét is szeretnék kizárni annak, hogy akár csak egy fél mondat is elvesszen a szolgálatok között, mert ezt senki nem engedheti meg magának.

A rendvédelmi szervekkel kapcsolatos elsődleges feladatként hivatkozott arra, hogy a rendőrség képes legyen minden ember biztonságát garantálni, s ehhez minden eszköze meglegyen. Kitért arra is, hogy a titkosszolgálatoknál 2001 óta nem volt érdemi fejlesztés, ezért elkerülhetetlen, hogy nagyvonalú és jelentős beszerzések legyenek, s az uniós átlagnak megfelelő minőségű technikai eszközök álljanak rendelkezésre.

Az amerikai hadsereg Európában állomásozó erőinek főparancsnoksága szerdán azt jelentette be, hogy páncélos dandárt telepít Kelet-Európába az Egyesült Államok. Az ezt firtató kérdésre a miniszter közölte: Magyarországra nem érkezett hivatalos megkeresés ezzel összefüggésben.

Lázár János tájékoztatott a földárverések csütörtökön záruló második köréről is, amelyben 47 ezer hektár földet értékesítettek 64 milliárd forintért. Így a két földárverési fordulóban összesen 180 ezer hektár "korábbi állami földterületre volt igény", és mintegy 10 ezer család jutott földhöz - mondta.

A Magyar Fejlesztési Bank eddig 130 milliárd forint hitelt nyújtott a gazdáknak - közölte a miniszter, aki szerint a számok azt mutatják: "nemcsak a sajtó által népszerűsített választópolgártársaink, hanem a gazdatársadalom meghatározó része is földhöz jutott a program keretében".

Jelezte egyúttal: a kormány értékelni fogja a második kör eredményeit, megnézi, hogy mennyi igény és földterület van és azokban a megyékben, ahol maradt, ott lesz harmadik kör is.

A családok otthonteremtési kedvezményéről (csok) közölte, hogy eddig 24 ezren érdeklődtek a csok iránt, kétezer család pedig már meg is kapta a támogatást.

A közétkeztetés esetleges átalakításával kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy reagált: "nem vesszük át a közétkeztetést, mert a miénk". A kormány arról tárgyalt - közölte -, hogy a magyar állam a megrendelői oldalon "egységesen kíván fellépni".

A miniszter a jövő hétfőn esedékes kormányülés témájaként beszélt a szerencsejáték kérdéséről is, szerinte a következő időszakban a hazai bíróságon induló perekben tisztázni kell, hogy félkarú rablók és a szerencsejáték korlátozása milyen mértékben alapult közérdeken, illetve mennyiben korlátozta az üzemeltetők szabadságát. Meggyőződése, hogy az állampolgároknak a szigorítás volt az érdeke - mondta, kizárva a peren kívüli egyezségek lehetőségét.

Lázár János a Kormányinfón a kabinet nevében részvétét fejezte ki a csütörtökön elhunyt Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre családjának.

Forrás: MTI