Újra áll a Kárpát-medence legdélibb Kossuth-szobra Vajdaságban
Új Kossuth-szobrot avattak a nemzeti ünnepen a bánsági Magyarittabén azon a helyen, ahonnan tavaly ellopták a Kárpát-medence legdélebben felállított Kossuth-szobrát. Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke az avatáson arról beszélt, a magyarittabéi Kossuth-szobor „önazonosságunkat, közösségünket, nemzetünket és hazaszeretetünket jelképezi".
A bánsági Magyarittabén már 111 éve állt a bronzból készült Kossuth-szobor, amelyet feltehetőleg színesfémtolvajok loptak el tavaly. Horvay János szobrász alkotását 1904-ben állították fel önkéntes pénzadományokból, 1918-ig minden évben március 15-én, az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom emlékére megkoszorúzták. Miután 1918-ban egy bevonuló szerb katona szívtájékon átlőtte, majd lelökték a talapzatáról, a szobrot a református templomban rejtették el és csak 1941 tavaszán került újra elő. Az emlékműnél 1990 óta szerveznek újra koszorúzásokat, ott tartják a március 15-i bánsági központi megemlékezést. Az új Kossuth-szobor egy szintén Horvay János által készített, soltvadkerti szobor alapján készült a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és Soltvadkert önkormányzata együttműködésében. Az új szobrot Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátor vezetésével állítottak fel.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében hangsúlyozta, az 1848-as forradalom után Magyarországnak lett országgyűlése és kormánya, már nem Bécs döntötte el, hogy mit is tegyenek a magyarok, ez azt is jelentette, hogy hazává vált az ország és ez az üzenet ma is érvényes. Tehát „ne mondják meg Bécsből, ne mondják meg Brüsszelből, de Moszkvából vagy Washingtonból se, hogy milyen legyen a magyar élet" - hangsúlyozta a szoboravatón.
Hozzátette, ne külföldről döntsék le, hogy kivel kell a magyaroknak együtt élnie, kiket kell betelepíteni Magyarországra. Megint csak az a kérdés, hogy tudunk-e hazát teremteni, „mert a haza az jár, nemcsak nekünk, hanem azt szeretnénk, ha a migránsoknak is lenne hazája a saját szülőföldjükön és ezért hajlandóak vagyunk tenni. Szeretnénk, ha a Magyarország a magyaroké lehetne, ha a Vajdaság a vajdasági magyar embereké lehetne és ha Szerbia közös hazája lehetne a szerbeknek és a magyaroknak" - jelentette ki Németh Zsolt.
A választás sikerének kulcsa az összefogás
Kitért arra, hogy április 24-én Szerbiában előre hozott parlamenti választásokat tartanak, amikor a vajdasági magyarság összefogására lesz szükség ahhoz, hogy az erős magyar képviselet fennmaradjon. A határon túli magyaroknak vannak nagyon jó tapasztalatai ezzel kapcsolatban - fogalmazott a külügyi bizottság elnöke, példaként pedig a közelmúlt kárpátaljai választásait hozta fel, ahol az összefogásának köszönhetően soha nem tapasztalt sikert tudtak elérni a magyar pártok. Negatív példaként említette ugyanakkor a szlovákiai választásokat, ahol a magyar pártok széthúzása miatt az utóbbi 25 év leggyengébb magyar eredménye született meg.
Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke szintén az összefogás fontosságát emelte ki beszédében. Hozzátette, hogy a magyarittabéi Kossuth-szobor „önazonosságunkat, közösségünket, nemzetünket és hazaszeretetünket jelképezi".
A körülbelül 1300 lakosú, közép-bánsági Magyarittabé zömében magyar lakosságát a 18. század végén odatelepített Békés megyei református magyarok utódai alkotják. Korábban színtiszta magyar falu volt, az utóbbi két évtized elvándorlásai és az asszimiláció miatt azonban most már a lakosság körülbelül egytizede szerb.
Forrás: MTI Fotó: Molnár Edvárd/MTI
