Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

277 milliárdért vásároltak letelepedési kötvényt

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. április 26. 14:19
277 milliárdért vásároltak letelepedési kötvényt

Szocialista képviselők kérdéseire válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter, illetve Tállai András NAV-elnök, amely nyomán kiderült, a letelepedni szándékozók a kötvényekért eddig mintegy 890 millió eurót fizettek. Cserébe eddig 2249 fő kapott letelepedési engedélyt.

Pintér Sándor kérdésre válaszolva elmondta, „nemzetgazdasági érdekre tekintettel befektetőként 3515 fő nyújtott be kérelmet, és közülük 3490 fő kapott tartózkodási engedélyt”, illetve „nemzetgazdasági érdekre tekintettel tartózkodási engedélyt szerzett befektető családtagjaként 6220 fő nyújtott be kérelmet, és közülük 6148 fő kapott tartózkodási engedélyt”. Letelepedési kérelmet befektetőként 2456 fő nyújtott be, közülük 2249 ember kapott engedélyt. Ezen befektetők családtagjaként 4300 fő nyújtott be kérelmet, és 3871 fő kapta meg a letelepedési engedélyt.

A szocialisták a második kérdést eredetiileg Varga Mihálynak címezték, aki helyett Tállai András NAV-elnök válaszolt: „Letelepedési Magyar Államkötvényből (továbbiakban: letelepedési államkötvény) 2015. december 31-ig összesen 890 millió euró névértékű állományt értékesített az Államadósság-kezelő Központ Zrt., ez az állomány 2018 és 2020 között jár le. A letelepedési államkötvény diszkontkamatlába 2013–2016 között 2,53 százalék és 2,00 százalék között alakult.”

PestiSracok facebook image

Teljes cikk itt olvasható.

Forrás: mno.hu

Kapcsolódó témák
letelepedési kötvény tállai andrás varga mihály
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.