Pesti Srácok

Az MNB alapítványa nem elherdálta, hanem növelte a vagyont

Az MNB alapítványa nem elherdálta, hanem növelte a vagyont

Visszautasította a vagyon elherdálásáról szóló vádakat a jegybank Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa (PADA), amely szombati közleményében azt írta, nem tűnt el alapítványi pénz, sőt a Pallas Athéné alapítványok növelték vagyonukat.

A PADA felidézte, hogy az MNB alapítványai – tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését – teljesítették az infotörvény által előírt közzétételi kötelezettségeiket. Ennek nyomán nyilvános és az alapítványok honlapjain elérhető többek között vagyonelemeik összetétele, aktuális vagyoni helyzetük és valamennyi megkötött szerződésük. Az alapítványok vagyona alapításuk óta 830 millió forinttal nőtt,

PestiSracok facebook image

Az alapítványok – a formából adódó szabályozás miatt is – kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont: azt nem költhetik el, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel tevékenységük során. Valamennyi alapítványi szerződés megkötése jogszerűen történt meg – szögezték le a közleményben.

A Pallas Athéné alapítványoknak juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyonból a 2016. március 31-i állapot szerinti vagyon értéke 267,23 milliárd forintot tesz ki, a hat alapítvány együttesen 197,3 milliárd forintot magyar állampapírban, 7,76 milliárd forintot bankbetétben, 24,47 milliárd forintot ingatlanban tart, míg 37,7 milliárd forintot cégrészesedésbe fektetett be – ismertették.

Szombaton több ellenzéki párt is bírálta a jegybank alapítványait. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja bejelentette, hogy hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz a VS.hu kiadójának félmilliárdos jegybanki alapítványi támogatása miatt, és ezzel a címmel szervezett sajtótájékoztatót a DK is. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője pedig sajtótájékoztatóján az alapítványok megszüntetését indítványozta, amelyek véleménye szerint csak arra szolgáltak, hogy rajtuk keresztül eltüntessék azt a 263 milliárd forintot, amelyet a devizahitelesek és a forintosítás mentén „bezsebelt” az MNB. (MTI, kép: hirek.ma)

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.