Feltárható lesz a katonai titkosszolgálati múlt

A kommunista rendszer magyarországi tetteinek feltárása érdekében létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közel tízezer oldal irat titkos minősítésének a törlésére tett javaslatot a napokban a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak (KNBSZ) – írja Magyar Idők.

Ötvös István történész, a NEB tagja a lapnak nyilatkozva jelentős és már a közeljövőben számos hasznos kutatási eredménnyel járó lépésként értékelte a felvetést. A NEB kétéves munka eredményeként tett javaslatot arra, hogy az 1950-es évektől 1964-ig terjedő időszakra vonatkozóan a KNBSZ-nél őrzött katonai titkosszolgálati anyagok közül melyek lehessenek megismerhetők a kutatók és a nagy nyilvánosság előtt – mondta el Ötvös István. Hozzátette: most már csak az iratokat őrző honvédségi szervezet jóváhagyásán múlik a dokumentumok megismerhetősége, ami rövid időn belül várható.

A kommunista állambiztonsági múltat feltáró bizottság tagja elmondta azt is, hogy a NEB a katonai iratok kapcsán nem „mazsolázást” folytatott, hanem teljes körű feltárásra törekedett. Azaz ez jóval tágabb körű betekintést ad a korszak iratanyagába, mint ami a hasonló időszakra vonatkozóan a nyugati államok által megismerhető. A történész szerint figyelembe kellett venni azt a tényt is, hogy a katonai titkosszolgálatok a kommunista állambiztonság más szervezeteihez képest eltérő tevékenységet végeztek, sok tekintetben olyan célfeladatokkal, amelyeket a mai napig titokkörben kell tartani. Egyes iratrészek ezért továbbra sem lesznek kutathatók még az 1964-ig tartó időszakra vonatkozóan sem.

Ha mi teljesen kitárulkozunk, akkor felmerül annak a másodlagos kockázata, hogy bizonyos személyekről kiderül: Nyugat-Európában együttműködtek a mi szolgálatainkkal – mondta a történész. Mint elmondta, az adatok nyilvánosságát korlátozza az is, hogy hiányzik a külföldi nemzeteknél az ilyen adatokra vonatkozó kölcsönösség. Ezzel kapcsolatban a szakértő a Gálszécsy András egykori miniszternek tulajdonított mondást idézte: „Ha majd ők is megmutattak minden dokumentumot, akkor majd mi is megmutatunk minden iratot”.

Ötvös István a szocializmus időszakának katonai iratanyaga kapcsán hangsúlyozta: hiteles ügynöklistákra a honvédséggel kapcsolatosan sem számíthat senki, mert ilyenek nem lelhetők fel. A NEB a megismerhető anyagokból a honvédségi tisztségviselőkre és főként a vezetőkre vonatkozóan készít természetesen névlistákat és hamarosan tanulmányokban, „könyv formátumban is bemutatja az államszocializmus és a kommunista államhatalom politikai befolyásolási működésének módját, eszközeit a katonai szervezeteknél”.

Külön kutatási irány lesz a politikai tisztek és az őket irányító politikai parancsnoki szervezetek tevékenységének bemutatása, ahogy annak a feltárása is, hogy milyen szempontok alapján és kiket tehetett a katonai állambiztonság célszeméllyé például a sorköteles katonai állományból – mondta el a történész.

A Magyar Idők kérdésére a NEB tagja kijelentette, nem tekinthető egyértelmű kudarcnak, hogy Biszku Béla ügyében – a közvélemény egy jelentős része szerint helytelen módon – elmaradt a várt ítélet. Ötvös István szerint fontos tény, hogy „a bizottság még nem létezett, amikor elkezdődött a Biszku-per, és a vonatkozó jogszabály megalkotására sem volt hatása a NEB-nek”.

Az ügy hatására ugyanakkor ma már Magyarországon, a társadalomban, a közbeszédben ismertté vált és evidenciává vált, hogy Biszku Béla létezett, és hogy valaki felelős a sortüzekért – vélte a történész, hozzátéve, hogy ne felejtsük el, hogy 25 éven keresztül senki sem beszélt arról, hogy 1956-ban ki lőtt a magyar lakosságra, a tüntetőkre. Most viszont végre lett egy arca a tettnek. Ötvös István szerint az, hogy jogi értelemben nem elmarasztaló ítélettel zárult az ügy, csak azt mutatja, más a történészek bizonyítási logikája és más a bíróság ténymegállapítási gyakorlata az ítélkezés során.

Forrás: Magyar Idők, fotó: AFP