Pesti Srácok

Kilenc évet kapott az új Viszkis

Kilenc évet kapott az új Viszkis

Kilenc év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék elsőfokon az új Viszkis néven elhíresült Cs. Richárdot, mert 2007 és 2014 között országszerte 47 fegyveres rablást, 4 rablási kísérletet és 2 rablás előkészületét követte el. A vádlott az eljárás adatai szerint hét éven keresztül átlagosan kéthavonta járt fegyverrel rabolni, zsákmánya 50 millió forint körülire tehető.

Cs. Richárd 2014 végén egy miskolci takarékszövetkezetbe ment rabolni, ám egy nő rablás közben útját állta, lerántotta róla a símaszkot, így az arca a biztonsági kamera felvételén felismerhetővé vált. Bár a tettes még el tudott menekülni, néhány hét múlva, 2014 decemberében sikerült elfogniuk a rendőröknek.

A hétfői tárgyalás kezdetén meghallgatták azt a tanút, akinek köszönhetően a vádlott az utolsó rablás után lelepleződött. A középkorú nő elmondta, hogy amikor a takarékszövetkezetbe lépve meglátta a símaszkos bankrablót, dulakodni kezdett vele. A férfi közben fegyverrel a nő mellé lőtt, majd az üvegvitrinbe lökte őt. A nő a tárgyaláson nem tudott magyarázatot adni arra, hogy honnan volt bátorsága feltartóztatni egy fegyveres bankrablót.

PestiSracok facebook image

Hétfői vádbeszédében az ügyész az adható büntetés felső határához közeli fegyházbüntetést kért a vádlottra. Szerinte akár 22,5 év is kiszabható lett volna. Az ügyész szólt arról, hogy a férfi a nyomozás kezdetétől mindent elismert és a helyszíni bizonyítások során részletesen elmondta, melyik rablást hogyan követte el. A vádlott tartózkodási helyén megtalálták azt a gumilövedékkel működő pisztolyt, mellyel az első tíz rablást követte el, egy Déli pályaudvari csomagmegőrzőben pedig azt az éles, a tizedik támadásnál a biztonsági őrtől zsákmányolt fegyvert, amellyel a többit. Az ügyész elmondta, hogy a rablásoknál a vádlott kiabálva azzal fenyegetődzött, hogy használni fogja a fegyverét, ha nem engedelmeskednek neki.

A védelem jóval enyhébb büntetést kért. Az ügyvéd kifejtette, a vádlott eltárt a rendőrség előtt számos olyan cselekményt, amelyet nélküle nem tudtak volna bizonyítani. A védő felidézte, hogy amikor egy lottózóban, illetve egy üzletben a személyzet ellenállt, a férfi nem alkalmazott erőszakot, hanem elment. Az egyik esetben például azt mondta egy lottózó dolgozójának aki megtagadta a pénz átadását: „De bátor vagy, te nyertél!", és távozott.

A vádlott - akinek még a családja sem tudott arról, hogy rendszeresen rabolni jár - az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta, most már végleg megváltozott. Megbánta minden tettét és ezután soha többet nem fog bűncselekményt elkövetni, bocsánatot kér mindazoktól, akikre ráijesztett, vállalja tetteiért a büntetést, csak szeretné még egyszer visszakapni családját, újra nevelni gyermekét - mondta. Hangsúlyozta, hogy fizikailag nem bántott senkit, ezt nem is engedte volna a lelkiismerete, amikor például látta, hogy az egyik helyszínen egy kismama is van, inkább elment. A vádlott beszélt arról is, hogy hiába dolgozott, nem tudott kikeveredni az adósságokból, ezért kényszerült bűncselekmények elkövetésére.

Szóbeli indoklásában a bíró - a vádlott megbánó magatartása mellett - kiemelte, hogy a beismerő vallomás nélkül a negyvenhét rablásból feltehetően csak a legutolsót lehetne rábizonyítani a vádlottra. A bíróság az ügyészi állásponthoz képest kevésbé súlyos rablásnak minősítette a történeteket, így legfeljebb tizenöt év lett volna kiszabható.

A tárgyaláson kiderült, hogy a 38 éves férfi korábban kétszer volt büntetve lopásért, egyszer pénzbüntetésre, egyszer pedig felfüggesztett szabadságvesztésre - a rablássorozatba éppen az utóbbi hatálya alatt kezdett bele. Cs. Richárd leghamarabb büntetésének kétharmada, azaz hat év letöltése után szabadulhat feltételesen, miután pedig már csaknem másfél évet előzetes letartóztatásban töltött, négy és fél év elteltével szabadlábra kerülhet. A védelem tudomásul vette az ítéletet, az ügyész azonban súlyosabb minősítés és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)