Pesti Srácok

Offshore-botrány: Cameron közzétette adóbevallásait

Offshore-botrány: Cameron közzétette adóbevallásait

Ígéretének megfelelően közzétette a legutóbbi hat évben benyújtott adóbevallásait vasárnap a brit kormányfő, igyekezve véget vetni a panamai offshore-botrány kirobbanása után az ő személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült találgatásoknak.

David Cameron az első brit miniszterelnök, aki feltárta a közvélemény előtt adópapírjait. A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap kommentárja szerint a kormányfő nagy valószínűséggel precedenst teremtett, amelyet a jövőben várhatóan minden miniszterelnöknek és pártvezetőnek követnie kell majd.

Az adóbevallásokból, amelyeket hivatalosan a Downing Street tett közzé vasárnap hajnalban, kiderül, hogy Cameron teljes jövedelme a 2014-2015-ös pénzügyi évben valamivel meghaladta a 200 ezer fontot (78 millió forint), és a kormányfő 76 ezer font jövedelemadót fizetett.

PestiSracok facebook image

Jövedelmének legnagyobb részét abban az évben a 140 522 fontos miniszterelnöki fizetés tette ki, és ehhez járult csaknem 47 ezer font a divatos londoni Notting Hill kerületben lévő családi ház kiadásából. Ennek a háznak a fele van Cameron nevén, így a bérleti díjból származó családi bevétel felét is az ő adóbevallása tartalmazza.

David Cameron emellett 9800 fontot kapott a kormányzó Konzervatív Párttól költségtérítés gyanánt, és banki megtakarításai után háromezer font kamatjövedelme is volt. Cameron már korábban felfedte, hogy édesapja, Ian Cameron 2010-ben bekövetkezett halála után 300 ezer fontot örökölt, ám a vasárnap hajnalban ismertetett adóbevallásokból kiderül az is, hogy 2011-ben édesanyja még 200 ezer fontot adott neki, ezzel ellentételezve, hogy a szülők családi házából Ian Cameronra jutó tulajdonrészt David Cameron bátyja, Alexander Cameron örökölte.

A részletes adóelszámolásokból kiderül ugyanakkor, hogy e 200 ezer font után David Cameronnak nem kellett örökösödési adót fizetnie, mivel ez a pénz hivatalosan édesanyjától származó ajándéknak minősült.

Az adópapírokban szerepel emellett, hogy mielőtt 2010-ben miniszterelnök lett volna, Cameron eladta 140 ezer fontnyi részvénybefektetését, benne azt a több mint 31 ezer font értékű részvénycsomagot, amelyet édesapja offshore cégében vásárolt 1997-ben. David Cameron éppen e cég üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba.

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott több milliónyi bizalmas dokumentumból kiderült ugyanis, hogy a kormányfő néhai édesapja társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent Ian Cameron cégéről. A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át „egyetlen penny” adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

David Cameron ráadásul csak a botrány kirobbanása után három nappal – és több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után – ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában. A miniszterelnök a meglehetősen kínossá vált ügy hatására döntött úgy, hogy – a brit politikatörténetben példátlan módon – a nyilvánosság elé tárja több évre visszamenőlegesen adóbevallásait, bizonyítandó, hogy semmiféle törvényszegést nem követett el.

David Cameronnal szemben nem is hangzottak el olyan vádak, hogy az édesapja cégével összefüggő pénzügyi tranzakciói törvénysértők lettek volna. A brit sajtó elsősorban az ügy etikai vonatkozásait taglalja, tekintettel arra, hogy a Cameron vezette konzervatív párti brit kormány politikai programjának egyik sarkalatos eleme az adóelkerülés céljából létrehozott offshore cégek elleni szigorú fellépés. David Cameron mindazonáltal a héten „teljes tévedésnek” nevezte azokat a felvetéseket, hogy édesapja adóelkerülés céljából vállalt volna társalapítói szerepet a Blairmore Holdings létrehozásában.

Forrás: Magyar Idők/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.