Pesti Srácok

Tizenötmillióba került a Buda-Cash vezetőinek szabadulása

Tizenötmillióba került a Buda-Cash vezetőinek szabadulása
A gyanúsítottak várnak a bíróság döntésére a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében szerdán Fotó: MTI/ Bruzák Noémi

Fejenként tizenötmillió forint óvadék ellenében házi őrizetbe helyezte pénteken Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatóját, valamint Varga Pétert, a cég vezérigazgató-helyettesét a Fővárosi Törvényszék - erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Bánáti János, Tölgyesi Péter ügyvédje. A védő hozzátette, a döntés jogerős, mivel mindenki tudomásul vette a bíróság végzését. A brókerház tulajdonosával , Pintér Zoltánnal szemben néhány héttel ezelőtt, április 2-án szintén jogerősen szüntették meg a legszigorúbb kényszerintézkedést, így az ügy egyik szereplője sincs már előzetes letartóztatásban. A bűnszervezet vezetésével vádolt Varga Péter ügyvédje, Pál Helga pedig portálunknak elmondta, hogy az előkészítő ülésen elhangzott, a bíró június 30-ára tűzte ki a per első tárgyalási napját.

Ismert, a Fővárosi Főügyészség még március 29-én nyújtotta be a vádiratát a Fővárosi Törvényszékre. Az elsőrendű vádlott Varga Péter vezérigazgató-helyettest, Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, Tölgyesi Pétert, a brókerház vezérigazgatóját és két társukat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják. A főügyész azt mondta, az okozott kár összességében 115 milliárd forint. Eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben – bizonyítottság hiányában – a nyomozást megszüntették.

A vádirat szerint Pintérék a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították. A vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették. A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg. Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket az értékpapírokat azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként. A második vádpont szerint Varga Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára. Az ügyészség vezetője közölte, hogy az előző két vádpontban az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett – a mögöttes felelősség szabálya miatt – maga a befektetési szolgáltató, azaz a Buda-Cash Brókerház tekinthető sértettnek. A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják.Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt. A fenti cselekményükkel a vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak. A főügyészség közlése szerint a vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés.

Forrás: PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.