Pesti Srácok

Az ellenzék szerint Erdogan a vérontástól sem riad vissza hatalma megszilárdításáért

Az ellenzék szerint Erdogan a vérontástól sem riad vissza hatalma megszilárdításáért

Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb török ellenzéki tömörülés, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke szerdán bejelentette, utcára fognak vonulni, hogy tiltakozzanak az elnöki rendszer bevezetése ellen. Az NTV török hírtelevízió élő adásában nyilatkozva hozzátette, „a hatalom pedig fegyverekkel, vízágyúkkal, katonákkal és rendőrökkel próbál majd az életünkre törni". A török törvényhozás múlt pénteken fogadta el azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely az összes parlamenti képviselő mentelmi jogát eltörölte.

Kilicdaroglu egyúttal megismételte azon kijelentését, amely már korábban is nagy port kavart a török közéletben

PestiSracok facebook image

Kormánypárti politikusok arra kérték Kilicdaroglut, hogy "korrigálja" véleményét, a CHP elnöke ugyanakkor láthatóan nem hajlandó eleget tenni a kérésnek. A felmerült félreértésekre utalva hangsúlyozta,nem mi, hanem ők" ontják majd a vért. Később azzal nyomatékosította szavait:

Kemal Kilicdaroglu kikötötte, a CHP meg fogja védeni a demokráciát. „Ha a fiatalságnak nem tudok szép Törökországot hátrahagyni, akkor mi dolgom a politikában?" - tette fel a kérdést. A pártelnök a beszélgetés során többször igen keményen fogalmazott, például Észak-Koreához hasonlította Törökországot. Ha Recep Tayyip Erdogan államfő azt mondja a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) politikusainak, hogy „álljatok fel, akkor mindannyian felállnak, hogy üljenek le, leülnek, hogy sírjanak, sírnak, hogy nevessenek, nevetnek. Nálunk is a demokrácia elárulása a modell, mi is gúny tárgya lettünk" - tette hozzá.

Fenntartásait fejezte ki Erdogan azon nyilatkozatával kapcsolatban, amely a végrehajtó elnöki rendszert „nem a hatalmi ágak szétválasztásaként, hanem a hatalmi ágak összhangjaként" határozta meg. Hangsúlyozta, nem a rendszer megnevezése a lényeges, hanem a demokrácia és a jog érvényesülése. Kilicdaroglu annyiban egyetért a kormánnyal, hogy az országnak valóban új alkotmányra van szüksége, azonban más vonatkozásban. Szerinte a parlamentáris rendszer Törökországban a puccsok idején elfogadott törvények miatt nem működik jól.

A CHP vezetője szerint az elnöki rendszert a parlament nem fogadja majd el, mivel sem az ő pártja, sem a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP), sem a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) nem támogatja. A kormánynak ehhez 367 szavazatra lenne szüksége, de csak 317-el rendelkezik. Ahhoz, hogy a kérdést referendumra tudja bocsátani, 330 voks kellene. Kilicdaroglu erre szintén nem lát esélyt. Ha pedig megint előre hozott választásra kerülne sor, "mi készen állunk" - szögezte le.

A török törvényhozás múlt pénteken fogadta el azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely az összes parlamenti képviselő mentelmi jogát eltörölte. Kilicdarogluról közel 30 bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Őt csak a HDP néhány vezető politikusa előzi meg. Állítása szerint sokról maga sem tudja, hogy mit tartalmaz, de - a HDP képviselőivel ellentétben - nem tervez fellebbezni az alkotmánybíróságnál.

Az ellenzéki vezető úgy értékelte, hogy Törökország külpolitikája révén kizárta magát a civilizált világból. "Diplomáciánknak érzékenynek kell lennie, ma egész Európa nagy aggodalommal néz Törökországra" - hívta fel a figyelmet.

A CHP a tavaly november 1-jei előre hozott parlamenti választásokon a szavazatok 25,3 százalékát szerezte meg. A tömörülés 134 képviselővel van jelen az 550 fős törvényhozásban.

Forrás: MTIFotó: rt.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.