Pesti Srácok

Erdogan újra üzent: több menekültet kell befogadnia Európának!

Erdogan újra üzent: több menekültet kell befogadnia Európának!

Nem tesz eleget az Európai Unió a menekültválság megoldásáért – idézi a török elnök írását a The Guardian cikke alapján az Origo. Erdogan szerint az európai vezetők csak akkor fogták fel, mi történik, amikor a menekültek megjelentek az utcáikon.

Több szír menekültet kellene befogadnia Európának – figyelmeztetett a The Guardian című brit lapnak írt levelében Recep Tayyip Erdogan török elnök. A politikus úgy fogalmazott: Törökország több menekültet lát el, mint bármely más ország a világban,egészen pontosan hárommilliót. Éppen ezért érzi úgy, hogy az Európai Unió nem veszi ki eléggé a részét a probléma megoldásából.

Törökországban hétfőn kezdődött el az első humanitárius világtalálkozó, amelyen több mint 100 ország állam- és kormányfői, kormánytagjai vesznek részt. A találkozón annak a 60 millió embernek a sorsáról lesz szó, akiknek humanitárius segítségre van szükségük a túléléshez. Ennyi menekült a második világháború óta nem volt a világon.

PestiSracok facebook image

Erdogan szerint miközben a világ többi része hátat fordított a szíreknek, az országa nyitott kapukkal várta őket, jelenleg 3 millió szírnek ad otthont.Az elmúlt öt évben 10 milliárd dollárt fordítottak ellátásukra, oktatásukra és az otthonteremtésre. Ezzel szemben úgy látja, hogy a nemzetközi közösség elhanyagolta kötelezettségeit a szír emberekkel szemben, főleg azzal, hogy hátat fordított Bassár el-Aszad kegyetlenkedéseinek.

Az európai vezetők csak akkor jöttek rá, hogy nem hagyhatják többé figyelmen kívül a problémát, amikor a menekültek megjelentek Európa utcáin, és terrorszervezetek – például az Iszlám Állam – elkezdték támadni az uniós polgárokat” – írta.

Erdogan szerint a szíriai problémák nagy részét el lehetett volna kerülni,ha a világ már a konfliktus korai szakaszában beavatkozott volna.Ugyanakkor úgy érzi, hogy ha az európai vezetők készek rá, akkor még most sincs késő. „Ahhoz, hogy az illegális bevándorlást korlátok között tartsuk, Európának és Törökországnak együtt kell dolgoznia olyan jogi mechanizmusokon, mint a márciusban született megállapodás” – tette hozzá az elnök. Erdogan szerint nem szabad elhinni Aszad érvelését, aki azt állítja, hogy eltávolítása csak tovább növelné a szíriai káoszt.

Forrás: origo.hu, fotó: AFP

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.