Pesti Srácok

Gyakorlati érdekek mentén sorakoznak fel a kvótaper résztvevői

Gyakorlati érdekek mentén sorakoznak fel a kvótaper résztvevői

Még idén lezárulhat a hazánk által megindított kvótaper az Európai Unió bíróságán. A visegrádi együttműködés az európai tranzitországokkal és a migránsok célországaival áll szemben kvótaügyben. A témakör kapcsán az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy ha Magyarország egyszer elfogadja, hogy migránsokat irányítson a területére az Unió, az első turnust újabbak és újabbak követik majd.

Kedvező forgatókönyv szerint még az idén véget érhet az a kvótaper, amelyet az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága előtt indított meg Magyarország – értesült a Magyar Idők. A perben hazánk – még decemberben – azt a határozatot támadta meg, amelyet az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja hozott 2015 őszén. A döntés értelmében az unió más tagállamaiba kellene áthelyezni csaknem 120 ezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket. Annak idején Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott a kérdésben. Szlovákia szintén az uniós bírósághoz fordult.

A kvótaperben tavasszal minden tagállam lehetőséget kapott rá, hogy kifejtse álláspontját, és Völner Pál, az igaz­ságügyi tárca parlamenti államtitkára szerint erős visegrádi együttműködés alakult ki ez ügyben is. A másik oldalon is felsorakoztak azonban tagállamok: a migránsok szétosztása mellett elsőként az átvonuló bevándorlás által leginkább sújtott Görögország emelt szót, majd napokon belül csatlakozott a hasonló cipőben járó Olaszország, a bevándorlás fő célországai – Németország és Svédország –, a merényletek tépázta Franciaország és Belgium, valamint az Európai Bizottság és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hazája, Luxemburg is. Völner felhívta a figyelmet a német migrációs politikát korábban feltétlenül támogató Ausztria pálfordulására, és úgy véli, a választások közeledtével más országokban is beállhat ilyen álláspontváltozás a kényszerbetelepítés ügyében.

PestiSracok facebook image

Völner Pál szerint a bevándorlók elosztásáról szóló mechanizmus kialakítása egyáltalán nem véletlen kisiklás. „Nem átmeneti megoldásról, ideiglenes intézkedésről, hanem állandó, hosszú évekre kitalált módszerről van szó. Ha Magyarország egyszer elfogadja, hogy a területére az Unió migránsokat kényszerítsen, az első turnust újabbak és újabbak követik majd. Magyarország viszont ebből nem kér” – fogalmazott az államtitkár. A politikus elmondta, hogy ezt juttatja kifejezésre a Luxembourgban előterjesztett magyar kvótakereset, s ezért kezdeményezett idehaza népszavazást a kormány a kényszer-betelepítés ügyében. A magyar választók valószínűleg ősszel járulhatnak majd az urnákhoz.

forrás: magyaridok.hu, kép: MTI (Szigetváry Zsolt)

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)