Pesti Srácok

Gyakorlati érdekek mentén sorakoznak fel a kvótaper résztvevői

Gyakorlati érdekek mentén sorakoznak fel a kvótaper résztvevői

Még idén lezárulhat a hazánk által megindított kvótaper az Európai Unió bíróságán. A visegrádi együttműködés az európai tranzitországokkal és a migránsok célországaival áll szemben kvótaügyben. A témakör kapcsán az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy ha Magyarország egyszer elfogadja, hogy migránsokat irányítson a területére az Unió, az első turnust újabbak és újabbak követik majd.

Kedvező forgatókönyv szerint még az idén véget érhet az a kvótaper, amelyet az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága előtt indított meg Magyarország – értesült a Magyar Idők. A perben hazánk – még decemberben – azt a határozatot támadta meg, amelyet az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja hozott 2015 őszén. A döntés értelmében az unió más tagállamaiba kellene áthelyezni csaknem 120 ezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket. Annak idején Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott a kérdésben. Szlovákia szintén az uniós bírósághoz fordult.

A kvótaperben tavasszal minden tagállam lehetőséget kapott rá, hogy kifejtse álláspontját, és Völner Pál, az igaz­ságügyi tárca parlamenti államtitkára szerint erős visegrádi együttműködés alakult ki ez ügyben is. A másik oldalon is felsorakoztak azonban tagállamok: a migránsok szétosztása mellett elsőként az átvonuló bevándorlás által leginkább sújtott Görögország emelt szót, majd napokon belül csatlakozott a hasonló cipőben járó Olaszország, a bevándorlás fő célországai – Németország és Svédország –, a merényletek tépázta Franciaország és Belgium, valamint az Európai Bizottság és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök hazája, Luxemburg is. Völner felhívta a figyelmet a német migrációs politikát korábban feltétlenül támogató Ausztria pálfordulására, és úgy véli, a választások közeledtével más országokban is beállhat ilyen álláspontváltozás a kényszerbetelepítés ügyében.

PestiSracok facebook image

Völner Pál szerint a bevándorlók elosztásáról szóló mechanizmus kialakítása egyáltalán nem véletlen kisiklás. „Nem átmeneti megoldásról, ideiglenes intézkedésről, hanem állandó, hosszú évekre kitalált módszerről van szó. Ha Magyarország egyszer elfogadja, hogy a területére az Unió migránsokat kényszerítsen, az első turnust újabbak és újabbak követik majd. Magyarország viszont ebből nem kér” – fogalmazott az államtitkár. A politikus elmondta, hogy ezt juttatja kifejezésre a Luxembourgban előterjesztett magyar kvótakereset, s ezért kezdeményezett idehaza népszavazást a kormány a kényszer-betelepítés ügyében. A magyar választók valószínűleg ősszel járulhatnak majd az urnákhoz.

forrás: magyaridok.hu, kép: MTI (Szigetváry Zsolt)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.