Pesti Srácok

Klímaszkeptikusok figyelmébe – Eddig öt sziget tűnt el a tengerszint-emelkedés miatt

Klímaszkeptikusok figyelmébe – Eddig öt sziget tűnt el a tengerszint-emelkedés miatt

A Csendes-óceán déli részén elterülő Salamon-szigetek öt tagja tűnt el eddig a globális tengerszint-emelkedés következtében, és a térség további hat szigetén végez súlyos pusztításokat a tengervíz - figyelmeztettek ausztrál kutatók.

A Salamon-szigetek északi részének legalább tizenegy szigete tűnt el teljesen az elmúlt évtizedekben, vagy pusztul jelenleg is eróziótól" - húzták alá a szakemberek az Environmental Research Letters című folyóiratban közölt tanulmányukban. A partvonalak visszahúzódása miatt két helyszínen is falvak tűntek el, és egész közösségeket kellett áttelepíteni.

Az eltűnt szigetek területe egyenként akár az öt hektárt is elérhette. Mindegyik lakatlan volt, és csupán alkalmanként kötöttek ki rajtuk halászok - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. A Queenslandi Egyetemen dolgozó Simon Albert vezette kutatócsoport légi- és műholdfelvételek, valamint a helyiek elmondásai alapján tanulmányozták a terület 33 szigetének változásait az 1947 és 2014 közötti időszakban. A szakember szerint a térség vizsgálata azért érdekes, mert a tengerszint-emelkedés mértéke itt majdnem háromszorosa a globális átlagnak.

PestiSracok facebook image

A kutatók szerint az erősebb hullámzásnak kitett szigetek esetében jóval magasabb volt a part menti területek visszahúzódásának aránya, mint a nyugodtabb területen fekvő szigeteknél.

A Salamon-szigetek néhány közössége már elkezdett alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez. A már áttelepített falusiak mellett, Taro lesz a világ első tartományi fővárosa, amely a tengerszint-emelkedés jelentette fenyegetés miatt átköltözteti lakóit és szolgáltatásait.

Forrás: MTIFotó: thebigwobble.org

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!