Pesti Srácok

Még bármilyen forgatókönyv beigazolódhat a lezuhant egyiptomi gépnél

Még bármilyen forgatókönyv beigazolódhat a lezuhant egyiptomi gépnél

Hosszú időbe telhet a három napja 66 emberrel a fedélzetén a Földközi-tengerbe zuhant EgyptAir egyiptomi légitársaság utasszállítójával történt katasztrófa okainak felderítése, azonban amint a tények rendelkezésre állnak, közzéteszik őket – közölte vasárnap Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök.

Szíszi Damietta kikötővárosában egy műtrágyaüzem átadásakor az összegyűlt miniszterek és parlamenti képviselők előtt kifejtette, hogy jelenleg bármilyen forgatókönyv elképzelhető, és arra kérte a jelenlévőket, ne hangoztassák, hogy egy bizonyos forgatókönyv valósult meg.

Az egyiptomi elnök hozzátette: „(a vizsgálat) hosszú időt vehet igénybe, de senki nem rejtheti el ezeket a dolgokat. Amint meglesznek az eredmények, tájékoztatni fogjuk az embereket”.

PestiSracok facebook image

Az EgyptAir Párizsból Kairóba tartó MS804-es járata 66 emberrel – 56 utassal és tízfős személyzettel – a fedélzetén csütörtök hajnalban tűnt el a radarernyőkről. Az utasok között 30 egyiptomi és 15 francia, két csecsemő és egy gyermek foglalt helyet. Az egyiptomi hatóságok már az eltűnés napján valószínűsítették, hogy a gép lezuhant, de hogy miért, azt továbbra is csak találgatni lehet.

Seríf Fathi egyiptomi légi közlekedési miniszter pénteken úgy fogalmazott, hogy semmilyen lehetőséget nem zárnak ki, terrortámadásét sem, és utóbbinak nagyobb a valószínűsége, mint hogy műszaki hiba okozta a katasztrófát.

Annak, hogy merénylet történhetett, egyelőre ellentmondani látszik az, hogy egyelőre senki nem vállalta magára a támadást. Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet egyiptomi szárnyának legutóbbi videója nem említette a katasztrófát.

Így ismét felmerült annak eshetősége, hogy műszaki hiba okozta a szerencsétlenséget. Főleg azt követően, hogy francia nyomozók szombaton közölték, röviddel azelőtt, hogy az MS804-es járat végleg eltűnt a radarok képernyőjéről, közel három percen keresztül vészjelzéseket adott le, mivel füstöt észleltek a fedélzeten. Bár a jelzések nem utalnak arra, mi okozta a füstöt vagy egy esetleges tüzet, ezek az első nyomok, amelyek elvezethetnek ahhoz, mi történhetett az EgyptAir utasszállító lezuhanása előtti pillanatokban.

Az egyiptomi haditengerészet pénteken roncsdarabokat, emberi maradványokat és utasokhoz tartozó tárgyakat talált a Földközi-tengerben, 290 kilométerre északra Alexandria városától. A katonaság megkezdte a gép feketedobozainak keresését is, ezeket egyelőre nem találták meg.

Franciaország járőrhajót, Egyiptom 3000 méteres mélységbe való lesüllyedésre képes tengeralattjárót küldött vasárnap a térségbe, hogy segítse a roncsok és a feketedobozok felkutatását.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.