Pesti Srácok

A migránsok miatt fegyverkeznek a bajorok

A migránsok miatt fegyverkeznek a bajorok

Bajorországban jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik engedélyért folyamodnak riasztófegyverek tartásárak - közölte szerdán a Russia Today orosz hírtelevízió. A tudósítás szerint mindez a lakosság félelmeivel magyarázható a Németországba érkező menekültek egyre nagyobb száma miatt. A legfrissebb felmérések szerint különösen a gázspray és a gázpisztoly keresett a bajor lakosság körében.

Az év első három hónapjában megduplázódott a fegyvertartási engedélyek iránti kérelmek száma - közölte a bajor tartományi belügyminisztérium. Míg 2014-ben 2370 engedélyt adtak ki a bajor hatóságok, addig ez a szám 2015-ben 5748-ra nőtt a tartományi belügyi tárca adatai szerint. Az idei év februárjában 7435, márciusában pedig 4677 újabb engedélyt bocsájtottak ki. "A riasztófegyver tartási engedélyek számának rohamos növekedése nagyon aggasztó. Nincs szükség Bajorországban arra, hogy az emberek felfegyverezzék magukat. A fegyvertartás és önbíráskodás nem követendő példa" - jelentette ki Katharina Schulze, a Zöldek pártja bajorországi szervezetének belpolitikai szóvivője.

Március végéig összesen 66 245 riasztófegyvert regisztráltak a dél-német tartományban - derül ki a bajor belügyi tárca jelentéséből. A minisztérium szerint a gáz és sokkoló fegyverek korántsem veszélytelenek, hiszen számos alkalommal komoly sérülésekhez és halálhoz is vezetett használatuk.

PestiSracok facebook image

Ugyanakkor dacára annak, hogy a sajtó migránsválságtól hangos, Bajorországban nem növekedett a bűnözési ráta a München.tv tartományi hírtelevízió által idézett statisztika szerint, sőt 2015-ben kilenc százalékkal csökkent a mutató a tíz évvel korábbi értékekhez képest. Emellett nincsenek értesülések a tűzfegyverek iránti engedélyek számának növekedéséről, ami azzal magyarázható, hogy a halálos fegyverek tartására vonatkozó német törvények jóval szigorúbbak. A Deutsche Welle német közszolgálati televízió szerint a szilveszteri kölni szexuális támadásokat követően megnőtt a gázspray, sokkoló fegyverek és gázpisztolyok iránti kereslet, emellett pedig az önvédelmi leckéken részt vevő nők száma is.

Ismert, szilveszter éjjel Köln belvárosában tömegesen történtek nők sérelmére elkövetett szexuális zaklatások és rablások. Az elkövetők körbevették és zaklatták az áldozatokat, közben loptak tőlük. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények. A gyanúsítottak szinte kivétel nélkül külföldiek,, többnyire menedékkérők, oltalmazottak, menedékjogi kérelem benyújtására várakozó vagy az országban jogcím nélkül tartózkodó személyek voltak.

Forrás: atv.hu/MTI, fotó: ripost.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.