Pesti Srácok

Mintakerület helyett botránykrónika - Az Origo nagy Zugló-riportja

Mintakerület helyett botránykrónika - Az Origo nagy Zugló-riportja

Mintakerületet csinált volna Karácsony Gergely és a baloldal a 2014-es győzelmük után Zuglóból, de azóta egyelőre csak a botránykrónikákban lehet olvasni a kerületről. Az elmúlt több mint másfél évben arra is volt példa, hogy nyomtalanul eltűnt egy szocialista képviselő, de csillagászati fizetésekről is olvashattunk. A baloldal számára a 2018-as parlamenti választásra is negatív hatással lehetnek a Zuglóban történtek - írta tegnapi cikkében az Origo.

A lap emlékeztet, hogy stabil többséget csak a kisebb erőkkel vagy a Fidesszel tudott volna létrehozni a Karácsony Gergely vezette testület. Ezzel szemben a Karácsony-féle vezetés a folyamatos egyensúlyozás útját járja. Mindez mostanra ahhoz vezetett, hogy a kerületben nem történnek meg a dolgok. A legjobb példa erre, hogy több zuglói intézményben még tavaly szerettek volna kicserélni hat kazánt, de ez a mai napig nem történt meg – minderről az egyik képviselő beszélt a portálnak. A különféle pártérdekeknek való megfelelés közben pedig nem jut idő az érdemi munkára. Talán ezt elégelte meg a kerületi jegyző is, aki pár hete benyújtotta a lemondását - emelte ki az Origo, hozzátéve, hogy a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember nem akarta, hogy később „ő vigye el a balhét” a nagy pártok összeütközései miatt.

Az Origo kiemelte azt is, hogy 2014 végén azzal okozott meglepetést a kerület, hogy felemelték a korábbi tiszteletdíjakat, így lett olyan képviselő, aki több mint bruttó 500 ezer forintot keresett. Az országos botrány hatására a képviselők visszakoztak, de így is vannak olyan helyi politikusok, akik több mint 450 ezer forintot visznek haza. A képviselői tiszteletdíjak után Karácsony Gergely vélhetően az MSZP-frakció nyomására több korábbi szocialista politikust helyezett el a kerületi cégek vezetésében. Így került például Török Zsolt, az MSZP korábbi szóvivője a Zuglói Cserepes Kulturális Nonprofit Kft.-hez. Botrányt okozott az is, hogy az önkormányzat sokmilliárdos vagyonát kezelő Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. új vezérigazgatójának megválasztása után derült csak ki: Baracskai Gábor valójában Hajdu Flórián (MSZP) alpolgármester sógora. Egyébként jelenleg mindketten a helyükön vannak - jegyezte meg az internetes portál, emlékeztetve, hogy az igazi botrányok azonban 2016-ban robbantak a kerületben.Január elején eltűnt Sápi Attila MSZP-s képviselő, akiről azóta sem tudni semmit. Sápi maga után hagyott egy több mint 100 millió forintos adóssággal rendelkező céget is, de a vagyonnyilatkozatában egy olyan cég alkalmazásában állt, ami a hivatalos cégjegyzék szerint nem létezett.

PestiSracok facebook image

Azzal, hogy a kerületben több mint másfél éve helyben járás és folyamatos botrányok vannak, kiváló lehetőséget biztosít a jelenlegi kormánypártok számára. 2018-hoz közeledve a Fidesz hivatkozhat arra, hogy Zuglóban a baloldal megkapta a lehetőséget a bizonyításra, mégis egyetlen kézzelfogható eredmény sincsen - írta a szerző.

A teljes cikk itt elolvasható.

Forrás és fotó: Origo

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.