Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Az idén 175 éves magyar tudományos ismeretterjesztést ünnepelték Budapesten

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. június 17. 14:36
Az idén 175 éves magyar tudományos ismeretterjesztést ünnepelték Budapesten

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) alapításának 175. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepi megemlékezést kedden a Pesti Vigadó épületében, ahol Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke úgy fogalmazott: az oktatás jövője a művészet és a tudomány különböző területeinek "egybeírásában" rejlik.

Ha az iskola belátható időn belül nem tudja keresztülvinni a művészet és tudomány integrációját, akkor a közművelődésnek, az ismeretterjesztésnek kell kísérletet tennie erre - fűzte hozzá Fekete György, aki hangsúlyozta azt is: a tudás a legfontosabb nemzetmegtartó erő. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az eseményen a megújuló népfőiskolai mozgalom és a TIT kapcsolatáról tartott előadásában elmondta: a kormány tegnapi döntése nyomán 2017 januárig a megszűnő Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) feladatait a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány veszi át. Az NMI közművelődési feladatait az alapítvány által létrehozott önálló jogi személyként és önálló gazdálkodással bíró szervezeti egység fogja tovább végezni, amelynek új központja a kormányzati beruházásból kibővülő népfőiskolában kap helyet. Szólt arról is: a lakiteleki népfőiskolán az elmúlt években 20 olyan kollégium szerveződött, amelynek részeként egy-egy határon túli magyarok lakta tájegységen végeznek hungarikum- és értékfeltáró terepmunkát fiatal egyetemisták és szakemberek segítségével. A munka eredményeként már több tájegységről jelentek meg összegző könyv- és DVD kiadványok. Nincsenek értékek nélküli települések - fogalmazott Lezsák Sándor, aki szerint ezek feltérképezésében és megerősítésében komoly szerepe lehet a népfőiskolával hagyományosan gyümölcsöző kapcsolatokat ápoló TIT-nek is. Az eseményen Hámori József akadémikus, a TIT elnöke köszöntőjében felidézte: az ismeretterjesztő szervezet elődjét 1841-ben alapították Bugát Pál vezetésével, a nemzeti történelem kiemelkedő időszakában, a reformkorban. A tanácskozás Kiss László, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatójának Újdonságok a csillagok világában című előadásával folytatódott, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a történelemkutatás és ismeretterjesztés kapcsolatáról beszélt, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet vezetője, Gazda István pedig a TIT elmúlt 175 évét elemezte a társulati elnökök munkásságának tükrében.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image

Fotó: MTI

Kapcsolódó témák
lezsák sándor
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.