A Bundestag elismerte az örmény népírtást – Törökország tombol
A német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. Hangsúlyozták, az örmény-török megbékéléshez elengedhetetlen, ha Törökország elismeri történelmi szégyenfoltját. A török miniszterelnök a hírre reagálva komoly következményeket helyezett kilátásba, a török sajtó ugyanakkor egyenesen úgy fogalmaz: Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!
A cél az örmény török megbékélés
A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték,a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak. A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.
A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa "példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások" 20. századi történetét.
A Német Császárságnak is szégyenteljes szerepe volt a népirtásban
A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak - az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének – „szégyenletes szerepe" volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit „ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést.
A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet" kifejeződése is
- áll a határozatban.
Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.
Erdogan mindenkit bekéretett
Komoly hatással lesz a német-török viszonyra, hogy a német parlament (Bundestag) népirtásnak minősítette csütörtökön az örmények lemészárlását az Oszmán Birodalomban a XX. század elején - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök.
A török állami televízióban élőben közvetített beszédében a kenyai fővárosban tartózkodó Erdogan azt mondta, miután visszaérkezik Törökországba a konzultációra hazarendelt berlini nagykövet, a török kormány megvitatja, milyen lépésekkel válaszoljon a berlini döntésre. Törökország bekérette külügyminisztériumába az ankarai német ügyvivőt, valamint hazarendelte konzultációra berlini nagykövetét. Binali Yildirim miniszterelnök Ankarában a döntésre reagálva nyomatékosította, Törökország soha nem fogadja el a Bundestag döntését.
Nincs a múltunkban semmi, ami miatt szemlesütve kellene szégyenkeznünk
- szögezte le Yildirim. A kormányfő a német törvényhozás "hibás" döntéséért a „rasszista örmény lobbit" tette felelőssé.
Hitler-bajuszos Merkel-képpel állt bosszút a török sajtó
A Star című kormánypárti napilap egyenesen Angela Merkel német kancellár Hitler-bajuszos arcképét tűzte címlapjára. Az újság úgy vélte, hogy Németország a határozattal igyekszik "szépíteni" tekintélyén, ha már kudarcot vallott a török terrorellenes törvény megváltoztatásában, amelyet a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabott. A lap kiemelte Devlet Bahcelinek, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökének reakcióját, amely szerint fel kell függeszteni az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.
Az ellenzéki, kemalista Sözcü napilap úgy fogalmazott:
Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!
A népirtás királyai
A nyitó oldalon Merkelt horogkeresztes náci karszalaggal és vaskereszttel ábrázolták. Az újság azzal vádolta meg Németországot, hogy az a Törökországban terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) szállít fegyvereket, amelyek a délkeleti országrészben zajló összecsapásokban többek között a török biztonsági erők tagjainak életét is kioltják. Egyúttal azzal hozakodott elő, hogy a németek hatmillió zsidót pusztítottak el a II. világháborúban, amivel ők „a népirtás királyai".
Berlin a Bundestag lépésével lerombolta a két ország közötti történelmi barátságot
- fűzte hozzá a Sözcü.
A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint Törökországot hátba lőtte egykori bajtársa. A döntéssel feledésbe merült az első világháborúval kezdődött sorsközösség - vélekedett az újság. A lap kiemelte, hogy a Bundestag csütörtöki határozatának értelmében az örmény népirtás része lesz a németországi történelemtanításnak. Mehmet Barlas, a Sabah egyik publicistája, cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Németország pont akkor elevenítette fel a történelmi kérdést, amikor a menekültválságra kellene közös megoldást találni.
Barátirtás
A Habertürk című napilap "barátirtásként" értékelte a történteket. Az újság egyik tárcaírója, Hüseyin Bagci úgy látta, hogy a döntéssel Berlin a saját lelkiismeretét próbálja tisztára mosni. A lap emlékeztetett: Németország a török export első számú célpontja, a török importban pedig második helyet foglalja el. A Habertürk ezért úgy gondolta, hogy a közeljövőben elsősorban a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban történhet változás. Az újság nem tartja kizártnak, hogy Ankara esetleg szankciókat is életbe léptessen. "A legfontosabb ország mért csapást Törökországra" - olvasható a lapban. A Habertürk kifogásolta azt is, hogy Németország az események után mintegy száz évvel reagált.
A Vatan című tekintélyes napilap azt bírálta, hogy napjainkban is több olyan konfliktus van a világban, például Szíriában, amelyről a Bundestagnak megvannak a kellő információi, mégsem nyilvánítja népirtásnak az ott zajló eseményeket. A kormányközeli Aksam ostobának, a Takvim pedig Brutusnak nevezte Németországot. Mindkét lap kifogásolta, hogy a szavazás eredményét a Reichstag előtt kurdok, görögök és örmények ünnepelték.
Forrás: MTI/MTI/MTIFotó: 444.hu
