Pesti Srácok

Kaposvári börtönjelentés: testüregmotozás a kápolnában, erőszak és sztriptíz

Kaposvári börtönjelentés: testüregmotozás a kápolnában, erőszak és sztriptíz

Két éve a strasbourgi Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód ellenes bizottsága lesújtó képet festett a Somogy megyei Büntetés-végrehajtási Intézetről, s bár bizonyos pozitív változásokat tapasztalt, az alapvető jogok biztosa, Székely László is megannyi visszásságot, szabálytalanságbot és törvénytelenséget rögzített a kaposvári börtönről szóló friss jelentésében - írja a sonline.hu.

A Somogy megyei hírportál szerint az ombudsmani bizottság – jogászok és pszichológusok – tavaly június 25–26-án látogatott el az intézménybe – melynek parancsnoka éppen nem volt jelen –, éppen azért, hogy megvizsgálja, történtek-e változások az uniós delegáció ott járta óta. Az egy évvel ezelőtti vizit során dokumentumok, mérések és személyes interjúk alapján kaptak átfogó képet a kaposvári börtönállapotokról.

Félévente mosott pokrócok, szellőzetlen cellák

PestiSracok facebook image

Az Intézet befogadási képessége 129 fő. A látogatás kezdetén a vezetőség azt állította, hogy az Intézetben 163 fogvatartott tartózkodik. Később kiderült, hogy a nyilvántartott fogvatartotti létszám 138 fő, azonban 6 fő távol van” – olvasható a jelentésben, mely a 102 százalékos telítettséget jónak nevezi a 2014-es 161 percenthez képest. Ennek ellenére a látogatócsoport szerint – egyes zárkák túltöltöttsége miatt – a fogvatartottak túlzsúfoltan élnek, még a minimális három négyzetméter mozgástér sem adatik meg számukra, ugyanis akadnak nem kellően feltöltött, sőt üres zárkák is. További nehézséget okozott a raboknak és előzetesben lévőknek, hogy éppen felújítási munkák zajlottak a börtönben, ami rengeteg kosszal és zajjal járt, emiatt nem tudtak normálisan kommunikálni az őrökkel és egymással – akár órák is elteltek, mire a személyzetből valaki odament hozzájuk –, emellett a por egészségügyi problémákat is okozott. Nem megfelelő a zárkák szellőztetése sem, az őrök – szökéstől tartva – sokszor még a legnagyobb nyári melegben sem engedték kinyitni az ablakokat. A vizsgálat komoly higiénés problémákat tárt fel. Több fogvatartott állította, hogy az ágyfelszereléshez tartozó pokrócokat a börtön csak félévenként tisztíttatja, s ha valaki ennél rövidebb ideig tartózkodik az intézetben, akkor a leadott takarója mosás nélkül kerül egy másik fogvatartotthoz. A törülközők is lyukasak, kopottak, rongyosak, nem véletlen, hogy aki tehette, az otthonról kapottat használta. Mosni azonban nem könnyű ezeket sem, ugyanis a szárítás megoldatlan, ahogyan a zárka takarításához sincsenek meg a megfelelő eszközök és tisztítószerek. Az egyetlen zuhanyzóban pedig – melyet eltérő időpontban, de csoportosan használnak a férfiak és a nők – nincs zuhanyrózsa, csőcsonkok lógnak ki a falakból, a víz hőfoka nem szabályozható, a helyiség párás, koszos és penészes. A csöveken feliratok azt jelezték a bizottságnak, hogy a fogvatartottak a éles tárgyakat is be tudtak vinni, sőt, az egyik rab bemutatta, hogy maga vágja a haját egy fésűre erősített borotvapengével, noha „a bemutatott eszköz az emberi élet kioltására alkalmas volt” – a jelentés szerint az börtön nem gondoskodik a zárkák megfelelő ellenőrzéséről, és így a fogvatartottak tiltott szúró, vágó eszközöket tarthatnak maguknál.

Felnőttekkel összezárt fiatalkorú

A bizottság felrótta, hogy bár a törvény előírja, de nincs külön részleg a fiatalkorúak számára, az egyik 18 év alatti nő például két felnőttel volt összezárva – a börtön szerint azért, mert a fiatalkorú szuicid jegyeket mutatott, így az izolált elhelyezését kockázatosnak tartották. Nem volt megfelelő a magánzárka megvilágítása, szellőztetése és felszereltsége sem, a helyiségbe mindössze egy padlóhoz rögzített széket raktak be.

Nem jelzik az erőszakot, mert félnek a vamzerkodás bélyegétől

Az intézet szerint heti három-havi egy alkalommal történt erőszak a falai között, de a jelentés megjegyezte, „a fogvatartottak többsége a bántalmazásokat nem jelzi, mert tart a vamzerkodás bélyegétől, vagyis a tényleges bántalmazások száma feltehetőleg lényegesen meghaladja a bizonyított és lezárult ügyeket.” A rabok többek között a kapott csomag erőszakos elvételéről, verekedésekről és verésekről, megalázó sztriptíz táncról beszéltek a bizottságnak, sőt, állítólag az is előfordult, hogy egy különösen agresszív fogvatartottak az őrök megjutalmaztak, mert a „kezelhetetlen fogvatartottakat helyrerakja”. A jelentés megállapította, az őrök nem az elvárható gondossággal végzik a rabok testi épségének ellenőrzését, emellett a személyzet gyakran durván beszél a rájuk bízottakkal, akad közöttük rasszista – a büdös cigány jelző elég gyakori –, agresszív, sokszor késve érkeznek a zárkákhoz, s összességében vannak, akik visszaélnek a helyzetükkel, emellett az őrök sokszor egymással is veszekszenek, túlterheltek, fásultak, s nagy a fluktuáció az intézményben. A rabokat gyakran átvizsgálják, közülük többen állították, hogy a motozás egyik helyszíne a börtön kápolnája, ahol több társuk előtt kell mezítelenre vetkőzniük, s még testüregeiket is átvizsgálják, noha – szájuk kivételével – erre csak orvosnak lenne lehetősége. A jelentés azt is szóvá teszi, hogy a kápolnai motozás a vallásgyakorlásra kijelölt helyen történik.

Forrás: sonline.hu/Fotó:

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.