Pesti Srácok

Színitanoda címmel jelent meg Lezsák Sándor legújabb kötete

Színitanoda címmel jelent meg Lezsák Sándor legújabb kötete

Színitanoda címmel jelent meg a 87. Ünnepi Könyvhétre Lezsák Sándor költő, író legújabb kötete; a könyv harminchárom gyermekeknek szóló verset tartalmaz.

A Magyar Országgyűlés alelnöke az MTI-nek elmondta: évtizedek óta formálódtak benne a gyermekversek, a kiadásukra gyermekei, valamint Bedő György és Szalai Katalin, a Kairosz Kiadó alapítója és szerkesztője is ösztönözték. A most megjelent kötet rímeivel, ritmusaival közös szavalásra, játékos mozgásra, szerepjátékokra bíztatja a kisebb és nagyobb gyermekeket - tette hozzá. A politikus rámutatott: a kötet címválasztása arra utal, hogy a lakiteleki iskolában éveken át diákszínjátszó csoportot szervezett és színdarabokat is rendezett. "A helyzetgyakorlatok, a képzelős játékok, a jellemeket bemutató mozdulatok emléke is jelen van ebben a verskötetben" - fogalmazott. "Minden nap, óra, új és új élményt, kudarcot, feladatot ad. Probléma nincs, csak feladat. Az pedig bőven. Családban, Parlamentben, népfőiskolán, választókerületben. Amit az egyik helyen nem tudok megoldani, próbálom a másik helyen. Az elmúlt évtizedekben és ma is. Végül marad az írás, a vers vagy a drámai szöveg. Ez nem idő kérdése, hanem így teljes az életem" - fogalmazott Lezsák Sándor. Beszélt arról is, hogy jelenleg egy esszéköteten dolgozik, azt követően egy drámakötete fog megjelenni. "Ebben új drámám és drámaszöveteim is szerepelnek, kiegészítve a 80 vödör levegő című tragikomédiával. Mindezt a 81. vödör levegő reményében teszem" - tette hozzá. A Színitanoda című gyermekverskötet rajzillusztrációit Létai Márton grafikus készítette. Lezsák Sándor új könyvét az Ünnepi Könyvhéten, a budapesti Vörösmarty téren június 11-én, szombaton 15 és 16 óra között dedikálta.

A politikus költő, író eddig három verseskötetet írt: 1983-ban a Békebeli Éjszaka, 1988-ban a Fekete felhő, teafű, majd 2015-ben a Társai elmentek Megváltót nézni című könyve jelent meg. Drámáját, a Nyolcvan vödör levegőt 1988-ban adták ki. Politikai írásait gyűjti össze a 2007-ben megjelent Iskola a politikában című kötet. A Szörényi Leventével közösen írt, rockopera-verseket tartalmazó Atilla, Isten kardja című könyv 1993-ban, a Spangel Péter beszélgetéseiből készült Himnusz kívülről, belülről címet viselő interjúkötet pedig 2012-ben jelent meg.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.