Pesti Srácok

A tanúk szerint is csalás történt az osztrák államfőválasztáson

A tanúk szerint is csalás történt az osztrák államfőválasztáson

Az első tanúmeghallgatások az államfőválasztás eredményét megtámadó szabadságpárti vádakat igazolták, az osztrák alkotmánybíróság hétfőn kilencven tanú nyilvános meghallgatását kezdte meg Bécsben.

Az alkotmánybíróság elkezdte vizsgálni az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) június 8-án benyújtott igényét, amellyel jogi úton támadják meg az államfőválasztás eredményét. A párt elnöke 150 oldalas panasszal élt, amelyben elsősorban levélszavazatokkal történő visszaélések gyanújának kivizsgálását kéri. Az alkotmánybíróságnak négy hete van arra, hogy megvizsgálja a beadványt és döntést hozzon. Ez még várhatóan tehát az előtt megtörténik, hogy az új államfő július 8-án hivatalba lépne.

A panasz szerint előfordult, hogy a megengedettnél előbb kezdték meg a levélben leadott szavazatok megszámlálását, esetleg nem az előírt módon csoportosították a voksokat és olykor mindezt nem arra jogosult személy végezte. Továbbá néhány választókörzetben nem a megfelelő színű borítékot küldték ki a levélben szavazó választópolgároknak, így az a voks érvénytelennek vagy semmisnek számított. A bejelentés szerint a szabálytalanságok 570 ezer szavazatot érintenek. Az FPÖ panaszában olyan szabálytalanságokra is utalt, hogy nem osztrák állampolgárok és 16 év alattiak is leadhatták szavazatukat.

PestiSracok facebook image

Hétfőtől csütörtökig összesen kilencven tanúmeghallgatásra kerül sor, e négy nap alatt a választási bizottságok munkatársait idézik be. Hétfőn 25 munkatárs vallomására került sor. Az első tanúk arról számoltak be, hogy a választási bizottságok "igen könnyelműen" tartották be a törvényi előírásokat. Az innsbrucki választási bizottság vezetője azt mondta, hogy időhiány miatt a levélben leadott szavazatok borítékát már vasárnap, a választás napján felnyitották. Az osztrák választási törvény szerint a levélben leadott szavazatokat csak a választás másnapjának reggelén, 9 órától lehet felbontani. Egy dél-stájerországi illetékes szintén arról számolt be, hogy szintén időhiány miatt már vasárnap megszámlálták, a karintiai Villach városában pedig már hétfő reggel 9 óráig számba vették a szavazatokat.

A választást akkor ismétlik meg, ha az alkotmánybíróság meggyőződik arról, hogy a történtek befolyásolták a választás kimenetelét. Az alkotmánybíróság szóvivőjének közlése szerint a nyilvános meghallgatás folytatódik a jövő héten is, akkor a bizottságok pártdelegáltjait idézik be.

Az osztrák államfőválasztás május 22-i második fordulójában szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyert, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott. Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert.

Forrás: MTI

Fotó: AP/Ronald Zak

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.