Tényleg célegyenesben a kvótareferendum?
Már ma dönthet az Alkotmánybíróság a népszavazás ügyében, így akár a héten kitűzheti a voksolás időpontját Áder János államfő - írta mai számában a Magyar Hírlap.
Akár már a mai ülésén határozatot hozhat az Alkotmánybíróság (AB) a kvótareferendumot elrendelő parlamenti döntést megtámadó beadványokról, de legkésőbb a hét folyamán biztosan eldől a kérdés – hívta fel a figyelmet a Magyar Hírlap. A testület egyszerre tárgyalja az országgyűlési döntéssel kapcsolatos, ismeretlen magánszemély által benyújtott folyamodványt azzal a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasszal, amely a kérdés jóváhagyását támadja. Bitskey Botond, az AB főtitkára az MTI-nek a napokban azt mondta, négy indítvány kerül napirendre két ügyben - emlékeztet a lap. Az országgyűlési határozat esetében azonban kizárólag a parlamenti eljárás alkotmányosságát vizsgálják, míg a legfőbb bírói fórum döntése kapcsán a kérdés tartalmát is.
Ismeretes, a kormány népszavazási kérdése így szól: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója korábban a parlamenti határozatot támadó egyik indítvány kapcsán úgy nyilatkozott, az teljességgel megalapozatlan. Cáfolta többek között a kifogást, miszerint a kérdés nem tartozik a parlament hatáskörébe, ezért nem is dönthetett volna róla. Semmi sem zárja ki ugyanis a törvényhozás jogalkotói kompetenciáját, a magyar jogban nincs „kimerítő felsorolás” a parlament feladat- és hatáskörére nézve. Szánthó azt is vitatja, hogy nemcsak a törvényalkotási, hanem az Európai Ügyek Bizottságának is részt kellett volna vennie a határozat részletes vitájában, valamint, hogy az ügyet európai uniós napirendként kellett volna tárgyalnia az Országgyűlésnek. A parlamenti autonómia része annak meghatározása, hogy egy előterjesztést milyen bizottság vitasson meg és milyen napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés – húzta alá. Kiemelte továbbá, hiába egy európai uniós javaslatról van szó, egy eredményes népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettség annak belső jogi végrehajtására vonatkozna.
Ha azonban az AB mégis helyt adna a beadványnak, úgy arra utasíthatja a Házat, hogy a hiányosságokat kiküszöbölve hozzon új határozatot a népszavazás elrendeléséről. Ez is legfeljebb azt eredményezheti azonban, hogy a népszavazás, illetve annak kiírása későbbre tolódhat – ám kétségtelen, ebben az esetben rendkívüli ülésre össze kellene hívni a képviselőket. Miután a jogorvoslati eljárás lezárult, az államfőnek tizenöt napon belül ki kell tűznie a népszavazás időpontját, a döntésétől számított hetvenedik és kilencvenedik nap közötti időpontra. Így minden valószínűség szerint szeptember elején-közepén járulhatunk majd az urnákhoz.
A teljes cikket a Magyar Hírlap mai számában olvashatják.
Fotó: MTI/Czeglédi Csaba
