Pesti Srácok

Tizenöt évet kapott a homoszexuális gyilkos

Tizenöt évet kapott a homoszexuális gyilkos

Tizenöt év fegyházra ítélte pénteken a Zalaegerszegi Törvényszék F. Rajmundot, aki húsz évvel ezelőtt, alig 18 évesen – szintén most elítélt társa közreműködésével – fejbe lőtt, majd kirabolt egy vele szexuális kapcsolatban álló férfit.

A 38 éves férfit szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt fogták el a rendőrök az 1996-ban Csapiban elkövetett emberölés gyanúsítottjaként. A férfi akkor azt állította, hogy a gyilkosságot egy régi ismerőse követte el, de az emiatt nevével és arcképével nyilvánosan körözött férfiről kiderült, hogy nem volt szerepe az ügyben. A vádlottnak ezért hamis vád büntette miatt is felelnie kellett. Társát, a 43 éves Cs. Demetert bűnsegédként 13 év fegyházra ítélték.

A Magyar Idők korábban azt írta: megúszhatta volna a majdnem húsz évvel ezelőtti gyilkosságot a két férfi. A páros nagy hibát követett el, amikor a gyilkosságban felbujtóként részt vett férfihoz köthető földön ásták el az áldozat házából elhozott fegyvert, amire 2012-ben véletlenül rátaláltak. A most 37 éves elkövető még középiskolásként ismerkedett meg az akkor 48 éves, Csapiban lakó áldozattal. Az 1996-ban még csak 18 éves fiú és a preparátorként és vadkárbecslőként dolgozó férfi között többszöri találkozás után homoszexuális kapcsolat kezdődött. A fiatal elmesélte egy, most 42 éves barátjának a férfival egyre kellemetlenebbé vált kapcsolatát, és beszámolt pártfogója anyagi körülményeiről is. A barát néhány nappal később egy légfegyverből átalakított, nyilvántartásokban nem szereplő fegyvert és két lőszert adott a fiatalnak, azt javasolva, ölje meg szeretőjét, majd a műszaki cikkeit, vadászfegyvereit és autóját hozzák el, és az azért kapott pénzen osztozzanak meg. Az elkövető a Csapiban lévő házban megvárta, amíg a nála idősebb férfi elaludt, és egyetlen fejlövéssel végzett az áldozattal.

PestiSracok facebook image

Az 1996 áprilisában elkövetett gyilkosság tettese több mint másfél évtizedig bujkálhatott. Az ügyben elrendelt nyomozást akkor sikerült befejezni, amikor 2012-ben, Somogyudvarhely közelében véletlenül előkerült az áldozat elásott fegyvere, a földterületről pedig kiderült, hogy az a gyilkosságra felbujtó baráthoz köthető. A rendőrség idén júniusban vette őrizetbe a gyilkossággal megvádolt férfit. A Zala Megyei Főügyészség az elkövető és a felbujtó ellen előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Törvényszéken.

Forrás: MTI/Magyar Idők/Fotó: delzalapress

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.