Vesztésre áll a magyar állam a Herzog-örökösökkel szemben

Harmadszor is a Herzog-örökösök javára döntött a tengerentúli bíróság a magyar állam ellen indított perben, derült ki az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásokat követő PacerMonitoron közzétett határozatból. Az úgynevezett közbenső végzés szerint a család által követelt 42 festmény és szobor ügyében az amerikai bíróságnak „joghatósága” van, azaz Ellen Segal Huvell bíró elutasította a magyar álláspontot, amely szerint az ügyben indított per lefolytatását illetékesség hiányában meg kell tagadnia az ottani igazságszolgáltatásnak.

A Herzog család nevében, 44 kivételes műalkotás visszaszerzése érdekében 2010 júliusában Herzog Mór dédunokája, David de Csepel indított pert, a magyar kormány két fellebbezést nyújtott be, de nem győzték meg a bírákat, azaz a jogi eljárás folytatódhat. A Népszabadság úgy tudja, a legújabb határozat ellen az alperes magyar kormány ismét vaskos dokumentumokkal tiltakozik, ám az ügyet ismerő forrás szerint csekély eséllyel. A család egyelőre nem lépett, de feltételezhetően a csomagból kihagyott két képet sem kívánja veszni hagyni. A bíróság a további 42 kép sorsáról fog dönteni. Közülük a legértékesebb az El Greco főművei közé tartozó Krisztus az Olajfák hegyén című vászon, mely ma – a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának befejezéséig – a Magyar Nemzeti Galériá­ban látható. A piacon hasonló kvalitású alkotás nem fordult még meg, de művészettörténész szakértők szerint százmilliós értéket képvisel. Nem forintban, dollárban.

A műtárgyak között további El Grecók sorakoznak: Szent Antal portréja, – feltehetően önarckép (!) –, Goya, Renoir, Corot, szobrok, tökéletes állapotú, francia gótikus alkotás, tízmillió dolláros darabok, és értékük meg is sokszorozhat az érzelmekre, a műalkotásokhoz fűződő történetekre sokszor euforikusan reagáló piacon. A szakértői becslés az egymilliárd dollár összértéket sem tekinti túlzásnak.

A Népszabadság tudomása szerint pedig nem is olyan rég formálódóban volt a magyar állam és a Herzogok között a peren kívüli megállapodás, amely egyetlen kvalitásos kép áránál is alacsonyabb értékű kárpótlást tett volna lehetővé, mégpedig úgy, hogy a család lemondott volna minden követeléséről, beleértve az esetleg Oroszországból visszaszerzett műalkotásokat is. várhatóan egy év kell ahhoz, hogy mérlegelje az amerikai bíróság az alperes ­érveit, és végső ítélet szülessen, ez aztán a tengerentúli rend szerint az amerikai igazságügyi minisztérium asztalára kerül, amely az elnök elé terjeszti, majd ha kell, a kongresszus is foglalkozik az üggyel. Több hozzáértő is úgy vélekedik, nagy az esélye annak, hogy a Herzog-követelés jogilag megáll a lábán, és akkor Magyarországnak nem marad más hátra, mint kiadni a páratlan gyűjteményt.

A teljes cikk itt elolvasható.

Forrás és fotó: Népszabadság