Az Alkotmánybíróság szerint meg lehetett volna tartani a kitörés napi rendezvényt
Az Alkotmánybíróság (Ab) újabb mulasztásos alkotmánysértést állapított meg egy gyülekezési jogi ügyben, és ezúttal megsemmisítette a támadott rendőrségi és bírósági határozatokat is.
A július 12-ei keltezésű, az Ab honlapján csütörtökön nyilvánosságra hozott határozat előzménye: a budapesti rendőrfőkapitány betiltott egy 2014. február 8-ára a budapesti Vérmezőre tervezett rendezvényt, mert álláspontja szerint fennállt annak veszélye, hogy az sérti a második világháború áldozatainak és a még élő hozzátartozóknak az emberi méltósághoz való jogát. A rendőrségi döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította. A rendezvény bejelentője a rendőrségi és bírósági határozatot az Ab-n alkotmányjogi panasszal támadta meg, azzal, hogy sértik a gyülekezéshez való jogát, alaptörvény-ellenesen bővítették a gyülekezési jog szabad gyakorlásának előzetes megtagadási okait.
Az Ab döntésében rámutatott: a rendőrség és a bíróság is tévesen hivatkozott a gyülekezési törvény azon szakaszára, amely kimondja: “A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével”. A rendelkezést ugyanis általános tiltó okként értelmezték. Az Ab kiemelte: a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli, hipotetikus jellegű hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltsa meg a demonstrációt. Továbbá hiányosak azok a garanciális előírások, amelyek elősegítik, illetve biztosítják a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását. Az Ab ebben az ügyben meg is semmisítette a támadott rendőrségi és bírósági döntéseket alaptörvény-ellenesség miatt.
Hivatalból eljárva az Ab azt is megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn azért, mert a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezési törvényben a gyülekezések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályokat, valamint hiányoznak az alapjogok összeütközésének feloldását szolgáló olyan törvényi rendelkezések, amelyek biztosítják az ütköző alapjogok lehető legkisebb korlátozás melletti egyidejű érvényesülését. Mindezek miatt az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2016. december 31-éig tegyen eleget. Az alaptörvény szerint 15 tagú testület jelenlegi 11 tagja közül a többségi határozat különböző pontjaihoz hat alkotmánybíró, Czine Ágnes, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András csatolt különvéleményt. Polt Péter egykori helyettese különvéleményében megdöbbentő módon azt írta, ő többek között azért nem támogatta a határozat megsemmisítését, mert a megemlékezés ellentétes "az Alaptörvény egyik értelmezési keretét adó Nemzeti hitvallással". Az ügy előadóbírája egyébként Sulyok Tamás, a testület elnöki jogokat gyakorló elnökhelyettese volt.
Az Ab kedden nyilvánosan hirdette ki azt a szintén gyülekezési joggal kapcsolatos határozatát, melyben többek között az Orbán Viktor miniszterelnök házához 2014-ben tervezett, de előzetesen a rendőrség és a bíróság által megtiltott demonstrációval kapcsolatban kellett állást foglalni. Abban az ügyben az Ab szintén megállapított mulasztásos alkotmánysértést: szabályozatlannak ítélte a gyülekezési jog és más alapjogok ellenmondásainak kezelését, és felhívta az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg a hiányzó rendelkezéseket. Még aznap Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatót tartott, melyen bejelentették, hogy új gyülekezési törvényt készítenek elő. Ugyanakkor az Ab keddi döntésében az alkotmányjogi panasszal támadott, a miniszterelnök otthonánál és két másik helyszínen tervezett demonstrációt betiltó rendőrségi és bírósági határozatokat nem semmisítette meg.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI, fotó. nol.hu
