Az Európai Bizottság rettenetesen aggódik a lengyel jogállamiságért is (FRISSÍTVE)
Az Európai Bizottság megindította szerdán Lengyelországgal szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát, és megküldte a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos ajánlásait.
Erről Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke számolt be a bizottság szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a bizottság megvizsgálta a legfrissebb fejleményeket, és úgy találta, hogy számos aggályos kérdést nem sikerült eloszlatnia a varsói parlament által előző héten elfogadott új alkotmánybírósági törvénynek. Kiemelte, a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban.
A lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások miatt az év elején megindított jogállamisági mechanizmus végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja az uniós szerződés 7. cikke szerinti, ugyancsak többlépcsős eljárás keretében. Mindazonáltal erősen kétséges, hogy ehhez meglenne az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót. Ez az első alkalom, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. A brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja – állítása szerint – az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.
Frissítés:
A lengyel külügy reagálásában elhamarkodottnak minősítette az Európai Bizottság (EB) lépését. A külügyminisztérium közleménye szerint azért elhamarkodott, mert a vitatott új alkotmánybírósági törvény még nem hatályos. A lengyel parlament alsóháza ugyanis múlt pénteken szavazott meg egy új alkotmánybírósági törvényt ahelyett a jogszabály helyett, amelyet az EB a februárban elindított jogállamisági mechanizmus első szakasza során kifogásolt. A törvényt Andrzej Duda államfő még nem hagyta jóvá.
Az EB így „saját, az uniós szerződésekben leírt feladatok teljesítéséhez szükséges tekintélyét teszi kockára” – áll a dokumentumban.
Az uniós alapszerződésre utalva a minisztérium leszögezi: a brüsszeli testület szerdai lépése a lengyel kormány részéről
„kérdéseket ébreszt afelől, hogy az EB betartja-e a tagállamok kormányaival való lojális együttműködés elvét”.
Beata Szydlo lengyel kormányfő már kedden egy sajtóértekezleten azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a brüsszeli testületnek a szerdai ülésén nem a lengyel jogállamisággal, hanem a legégetőbb európai problémával, mégpedig a terrorizmussal kellene foglalkoznia.
MTI
