Pesti Srácok

Brexit: Nigel Farage lemond, miután elérte politikai céljait

Brexit: Nigel Farage lemond, miután elérte politikai céljait

Távozik az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) éléről Nigel Farage – jelentette be a hétfői londoni sajtóértekezletén. Lemondását azzal indokolta, teljesültek politikai céljai azzal, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre voksolt.

- tette hozzá. Farage a tavaly májusi brit parlamenti választások után is bejelentette távozását, miután nem sikerült képviselői mandátumot szereznie az alsóházban, de akkor néhány napon belül, saját indoklása szerint "a párton belüli nyomás" hatására visszavonta ezt a döntését. Hétfőn közölte: most nem tesz ilyet, távozási szándéka végleges. Farage a UKIP alapító tagja, és néhány rövidebb szünettől eltekintve 2006 óta állt párt élén.

PestiSracok facebook image

Hétfői sajtóértekezletén kijelentette: nem kíván beleszólni abba, hogy ki kövesse őt a UKIP vezetői tisztségében, de ahhoz ragaszkodik, hogy a párt szilárdan továbbra is a brit EU-tagság megszüntetését célzó politikát kövesse. Farage szerint nem szabad megengedni, hogy a brit kormány a választók többségének akarata ellenében "visszatáncoljon" ebben a kérdésben.

A jelenlegi formájában két évtizede létező UKIP régóta hirdetett elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése. A párt az elmúlt években jelentős eredményeket ért el: 2014 májusában megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nem sokkal később pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben. A tavalyi parlamenti választások óta azonban csak egy képviselője van az alsóházban, annak ellenére, hogy országosan a szavazatok csaknem 13 százalékát kapta. A brit választási rendszer ugyanis nem arányos, az egyes választókörzetekben az a képviselő győz, aki egyénileg a legtöbb voksot begyűjtötte, akkor is, ha ellenfelei együtt több szavazatot kaptak.

Farage, aki 1999 óta maga is a UKIP európai parlamenti képviselője, a tavalyi brit parlamenti választások előtt meghirdetett programjában közölte, hogy a jelenlegi szint tíz százaléka alá kell leszorítani a Nagy-Britanniában letelepülő bevándorlók számát. A UKIP azóta is érvényes programja szerint a bevándorlási kérelmeket annak az Ausztráliában is honos pontrendszernek az alkalmazásával kell elbírálni, amely számos kritériumot, egyebek mellett a bevándorlók képesítését és a nemzetgazdaság igényeit figyelembe véve határozza meg a bevándorlási jogosultságokat.

A brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás kilépéspárti kampánycsoportja - amelynek egyik frontembere Boris Johnson, London konzervatív párti előző polgármestere volt - szóról szóra ugyanezt a programot hirdette meg. Farage nem csatlakozott a kilépést pártoló hivatalos kampánycsoporthoz, a népszavazás után pedig egy televíziós nyilatkozatban gyakorlatilag cáfolta a Johnson vezette kampány érvrendszerének egyik fő elemét, amely szerint Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság. Farage szerint "elhibázott" volt ennek az érvnek a használata a kampányban.

Forrás: MTI

Fotó: Reuters/Olivia Harris

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.