Pesti Srácok

Itt a nizzai merénylő személyigazolványának képe - a rendőrség már ismerte

Itt a nizzai merénylő személyigazolványának képe - a rendőrség már ismerte

A nizzai merénylet a 31 éves, Tunéziában született Mohamed Lahouaiej Bouhlel követte el, aki Franciaországban élt, és fuvarozóként dolgozott. Köztörvényes bűnöző volt, de nem figyelték meg, mivel nem nem volt semmi radikalizmusra utaló jel. A merénylethez használt teherautót két nappal korábban bérelte a Nizzával szomszédos településen. A szomszédai szerint csendes, magának való ember volt, nem különösebben vallásos. A Nice Matin szerint pénteken őrizetbe vették a volt feleségét. - írja az index.hu.

Egyre több információ kerül nyilvánosságra a nizzai terrortámadás elkövetőjéről. A tömeges gázoláshoz használt teherautóban találtak egy személyi igazolványt, mostanra a rendőrség hivatalosan is azonosította az illetőt, az övé volt az igazolvány. 31 éves, Tunéziában született 1985-ben, Nizzában lakott. Az első hírek szerint tunéziai-francia kettős állampolgár volt, de a francia BMFTV szerint a hatóságok azóta jelezték, hogy mégsem, csak tunéziai állampolgársággal rendelkezett. A Nice Matin szerint a neve Mohamed Lahouaiej Bouhlel, és fuvarozóként dolgozott. A névről szóló információt azóta hivatalosan is megerősítették.

A férfi ismert volt a hatóságok előtt, de csak hétköznapi bűncselekmények miatt, amelyek közt voltak fegyveres, erőszakos jellegűek is. A Le Figaro rendőrségi forrásból úgy tudja: tavaly márciusban ítélték el legutóbb. A titkosszolgálatok látókörébe nem került korábban. A francia rendőrségnek van egy "fiche S" (ez "S-karton"-nak fordítható) nevű nyilvántartása, melyben az olyan potenciális radikálisokról gyűjtenek adatokat, akiket nem kell megfigyelni, de valamiért feltűntek a rendőrségnek. A 2015 januárja óta elkövetett franciaországi merényletek elkövetőinek, szervezőinek többsége szerepelt ebben a nyilvántartásban, de a nizzai merénylő nem, írja a BBC.

PestiSracok facebook image

A Le Figaro értesülése szerint a kamiont, ami egyébként hűtőkamion volt,két nappal ezelőtt bérelte ki a Saint-Laurent-du-Var nevű, Nizzával határos településen. A teherautó oldalán lévő jelzés alapján a Via Location nevű cégtől bérelhette a kamiont a tettes. A Guardian felhívta a cég szóvivőjét, aki a belügyminiszter utasítására hivatkozva azt mondta, nem nyilatkozik a témában.

Egy 7.65-ös kaliberű fegyver volt a sofőrnél, azzal lőtt a rendőrök felé. A BBC idéz egy szemtanút, aki látta az arcát a teherautó volánjánál, szerinte szakállat viselt, és úgy tűnt, mint aki jól szórakozik.

A hűtőkamionban találtak a rendőrök a személyi igazolványon kívül egy mobiltelefont és egy bankkártyát is, mindegyiket a sofőrhöz kötik.

Forrás: index.hu, Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.