Pesti Srácok

A menekültek nem jelentenek nagyobb terrorveszélyt, mint a német lakosság más csoportjai

A menekültek nem jelentenek nagyobb terrorveszélyt, mint a német lakosság más csoportjai

A menekültek körében nem nagyobb és nem kisebb a terrorveszély, mint a lakosság más csoportjaiban - mondta Ulrike Demmer német helyettes kormányszóvivő hétfőn Berlinben az előző napi reutlingeni és ansbachi támadással kapcsolatban. Hasonlóan fogalmazott Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter is a Berliner Morgenpost című lapban hétfőn ismertetett nyilatkozatában, amelyben hangsúlyozta, hogy nem lenne helyes a menekültek általánosító, kollektív meggyanúsítása.

Ulrike Demmer német helyettes kormányszóvivő a reutlingeni támadásról elmondta, hogy nincs szó "állambiztonságot fenyegető bűncselekményről", vagyis a hatóságok nem terrorcselekményként sorolják be az esetet. Az ansbachi támadás hátteréről még nem lehet tudni részleteket.

Hasonlóan fogalmazott Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter is a Berliner Morgenpost című lapban hétfőn ismertetett nyilatkozatában, amelyben hangsúlyozta, hogy nem lenne helyes a menekültek általánosító, kollektív meggyanúsítása. Jelenleg 59 esetben folytatnak nyomozást annak gyanújával, hogy menekülteknek közük lehet "terrorista struktúrákhoz", holott "sok százezres" nagyságrendben érkeztek menekültek az országba - húzta alá. Mint mondta, a kormány mindent megtesz az érkezők számának "fenntarthatóan alacsony" szintre csökkentéséért. Mivel azonban a szenvedés a világon nem lesz kevesebb, törekedni kell arra is, hogy "egyrészt jobban védjük külső határainkat, másrészt biztonságos és legális úton Európa, és így Németország is befogadjon méltányos számban menekülteket közvetlenül a válságövezetekből", mert csak így lehet visszaszorítani az embercsempészetet - mondta a miniszter. Hangsúlyozta: gondoskodni kell arról, hogy a menekültek esélyét a befogadásra a rászorultságuk határozza meg, és ne az, hogy mennyi pénzt tudnak "kizsarolni" belőlük az embercsempészek. A biztonságot is szolgálja a menekültek legális befogadása közvetlenül a válságövezetekből, mert így már azelőtt el lehet végezni a menekültek biztonsági átvilágítását, hogy belépnek az országba. A kormány ezen a megoldáson dolgozik, mert ezt tarja helyesnek biztonságpolitikai szempontból - mondta Thomas de Maiziere.

PestiSracok facebook image

Vasárnap délután a Baden-Württemberg tartományi Reutlingenben egy szíriai menedékkérő a hatóságok szerint szerelemféltésből meggyilkolt egy lengyel nőt, majd megsebesített még két embert. Késő este a bajorországi Ansbachban egy szíriai oltalmazott működésbe hozott egy robbanószerkezetet, amely a hátizsákjában volt. Az elkövető meghalt, 12 ember megsebesült, hárman közülük súlyos állapotban vannak.

Forrás: MTI

Címlapfotó: Népszava

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.