Pesti Srácok

Testvére ölte meg a híres pakisztáni modellt

Testvére ölte meg a híres pakisztáni modellt

Fivére végzett Kandil Balocs pakisztáni modellel, aki a gyilkos szerint szégyent hozott családjára a Facebookra kitett szemérmetlen képeivel - közölte a pakisztáni rendőrség vasárnap.

Az énekesnőt, színésznőt és modellt - valódi nevén Fauzia Azimot - szombaton holtan találták családjának Multan városbeli otthonában. Fivére, a vasárnap letartóztatott Vaszim Azim bevallotta: begyógyszerezte, majd megfojtotta testvérét. "Nem bántam meg, amit tettem" - mondta egy vasárnapi sajtótájékoztatón. Akram Azhar multani rendőrfőnök elmondta, hogy Azimot úgynevezett becsületgyilkosság miatt állítják majd bíróság elé, és halálos ítéletet fognak kérni rá. A gyilkosság nagy felzúdulást keltett a közösségi médiafelületeken.

Facebook-bejegyzéseiben a 26 éves Balocs arról írt, hogy szeretné megváltoztatni a pakisztáni emberek "hagyományos ortodox beidegződéseit". A provokatív képei és videói miatt "a pakisztáni Kim Kardashiannek" nevezett lány számtalan halálos fenyegetést és szidalmat kapott, de sok fiatal lánynak inspirációt jelentett a szigorú társadalmi szabályokkal szembeni harcban.

PestiSracok facebook image

A fitnesstermekben és uszodákban szelfiző Balocs azokkal a képeivel keltette a legnagyobb felzúdulást, amelyeket Mufti Kavi vallási vezetővel együtt készített. A modell azt állította, hogy a muszlim böjti hónap (ramadán) alatt együtt italozott és dohányzott Kavival. A ramadán alatt mindkét tevékenység szigorúan tilos a hívők számára. Balocs egy olyan képet is készített, amelyen Kavi ölében ül. A történtek után Kavit, aki egy befolyásos muszlim tanács tagja volt, felfüggesztették.

Balocsot a végén saját családja is megfenyegette, és "tisztességtelen viselkedésének" befejezését követelte tőle. A modell néhány héttel ezelőtt rendőrségi védelmet kért, de kérelmére nem kapott választ.

Pakisztánban évente átlagosan csaknem ezer nővel végeznek közeli rokonai amiatt, mert megsértették a házasságra, szerelemre és becsületre vonatkozó, íratlan konzervatív szabályokat. A becsületgyilkosságok elkövetői általában komoly következmények nélkül megússzák tettüket, mert a pakisztáni jogszabályok szerint az áldozat szülei megbocsáthatnak a gyilkosnak, ezeket a bűncselekményeket pedig általában családon belül követik el. Iszlámábád többször megígérte, hogy megváltoztatja a szóban forgó klauzulát, de eddig nem történt semmi.

Forrás: MTI/hvg.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.