Trócsányi a Le Figarónak: A vészharangot Magyarország húzta meg, ami soha nem kellemes
Az igazságügyi miniszter szerint sokan megpróbálják majd a népszavazási kérdést úgy beállítani, mintha az Európai Unióhoz való tartozásáról vagy pedig arról szólna, hogy hazánk nem szolidáris a többi tagállammal a migránsválságban. De egyiküknek sincs igazuk, „és mindazok, akik ezt állítják, tévednek, hogy elegánsan vagy udvariasan fogalmazzunk azért, hogy ne hazugnak vagy manipulátoroknak nevezzük őket" – írta Trócsányi László a Le Figaro-ban megjelent véleménycikkében.
Magyarország a brexitet sem támogatta
Nem az a célja a több hónapja tervezett kvótareferendumnak, hogy a magyar népnek azt a szándékát vizsgálja, hogy továbbra is az Európai Unióhoz kíván-e tartozni - írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Le Figaro-ban megjelent véleménycikkében. A volt párizsi nagykövet szerint csalódni fognak azok, akik párhuzamot keresnek a június 23-i brit és az október 2-re kiírt magyar népszavazás között, ugyanis "sem a magyar kormány, sem a közvélemény nem támogat egy referendumot az Európai Unióból való kilépésről".
Trócsányi emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az egyik egyetlen olyan uniós tagállam volt, amely a britek bent maradását nyíltan támogatta pozitív hangnemben, anélkül, hogy megfenyegette volna vagy félelmet próbált volna kelteni a brit választókban. A magyar választók pedig szintén nagy mértékben kiállnak az európai projekt mellett - hívta fel a figyelmet.
Magyarországon mindenki megértette, hogy a globalizált világban együtt erősebbek vagyunk, mint külön, de ez az erő csak erős államoktól jöhet. Egy gyenge államokból álló unióból soha nem lesz erős unió
- hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.
Udvariasan fogalmazunk…
Trócsányi szerint a Brexit után az a kérdés, hogy milyen Európát építünk együtt, és az "előremenekülés" politikáját (azaz több európai integrációt minden európai válság után) folytatjuk vagy pedig "lesz bátorságunk szünetet tartani és a szükséges javításokat elvégezni". Az október 2-i referendum ennek "a megoldás- és identitáskeresési erőfeszítésnek" a része - írta.
Az igazságügyi miniszter szerint sokan megpróbálják majd a népszavazási kérdést úgy beállítani, mintha az Magyarországnak az Európai Unióhoz való tartozásáról vagy pedig arról szólna, hogy Magyarország nem szolidáris a többi tagállammal a migránsválságban. De egyiküknek sincs igazuk, „és mindazok, akik ezt állítják, tévednek, hogy elegánsan vagy udvariasan fogalmazzunk azért, hogy ne hazugnak vagy manipulátoroknak nevezzük őket" - fogalmazott Trócsányi.
A vészharangot Magyarország húzta meg
A miniszter szerint senki nem tagadhatja, hogy a migránsválság egyértelmű módon rávilágított Európa gyengeségeire, s "a vészharangot Magyarország húzta meg, ami soha nem kellemes".
Azóta az EU Trócsányi szerint nem képes megfelelő választ adni erre a válságra, és egyes európai intézmények a tagállamok egyértelmű és egyhangú döntése ellenére azt a hibát követik el, hogy továbbra is erőltetik a migránsok áthelyezését az Európai Unión belül.
A magyar kormány nem ért egyet az elvvel, de még kevésbé a megvalósítás kevéssé demokratikus eszközeivel, mivel a schengeni külső határok tényleges és hatékony védelme nélkül egy ilyen megoldás csak erősíteni fogja a migrációs hullámot Európa felé
- hangsúlyozta a miniszter.
Trócsányi szerint az ilyen eljárások és javaslatok csak erősítik a bizalmatlanságot a tagállamok és az intézmények között, és az Európai Unióból való kilépést szorgalmazók malmára hajtják a vizet.
Az EU-nek nem volt felhatalmazása a betelepítésről dönteni
A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszavazás eredménye a jövőbeni, még nem elfogadott döntésekre vonatkozik, és ellentétben azzal, ami a francia sajtóban olvasható, nem vonatkozik az Európai Unió Tanácsának tavaly szeptember 22-i döntésére a kötelező betelepítési kvótát illetően, amelyet Magyarország megtámadott az Európai Bíróságon.
Trócsányi leszögezte, hogy Magyarország több mint 12 éve teljes jogú tagja az Európai Uniónak, amelynek minden előnyéből és hátrányából kiveszi a részét, és a többi tagállamhoz hasonlóan, még akkor is, ha az alkalmazandó jogi szövegek értelmezésében lehetnek nézeteltérések, mindig is alkalmazta az európai jogot, még akkor is, ha az számára előnytelen volt. A magyar kormány ugyanakkor úgy tekinti, hogy az EU-nak nem volt felhatalmazása olyan áttelepítési döntéseket meghoznia, amelyek a tagállamok nemzeti szuverenitását érintik. A tárcavezető reményei szerint a konstruktív vita után a referendum eredménye egyértelmű válaszokat adhat a kérdéskörben a hatáskörök pontos meghatározására, s ezzel megakadályozható a jövőben, hogy egyes intézmények semmibe vegyék a tisztán állami kompetenciákat.
Forrás: MTI
