Pesti Srácok

Túszdráma Örményországban

Túszdráma Örményországban

Mintegy harminc fegyveres férfi megölt egy rendőr ezredest, megsebesített egy másik ezredest és egy alezredest, valamint túszokat ejtett vasárnap hajnalban egy rendőrségi objektumban - közölte az örmény nemzetbiztonsági szolgálat.

A támadók több más alacsony rendfokozatú rendőrt is megsebesítettek az épület elfoglalásakor. Azt követelik, hogy vonuljon utcára az örmény lakosság, és érje el egy júniusban bebörtönzött ellenzéki politikus, Zsirajr Szefilján és “minden politikai fogoly” szabadon bocsátását.

A nemzetbiztonsági szolgálat közleményében leszögezte, hogy hamisak azok a híresztelések a közösségi médiában, miszerint a törökországihoz hasonló puccskísérlet történt volna Jerevánban. Cáfolta azt a híresztelést is a szolgálat, hogy más épületet elfoglaltak volna a fegyveresek. A hatóságok tárgyalnak a túszejtőkkel, hogy békésen megoldják a konfliktust.

PestiSracok facebook image

A támadók a tárgyalások közben szabadon engedtek két túszt, és még hét-nyolc lehet a fogságukban – értesültek helyi médiumok. A szóban forgó jereváni rendőrségi épületet páncélozott járművek vették körül vasárnap hírügynökségi tudósítók szerint.

A túszejtők készítettek egy videofelvételt a követeléseikről, és ez felkerült a lifenews.com című orosz hírportálra. A felvételen a golyóálló mellényt viselő, Kalasnyikov géppisztollyal felfegyverkezett férfiak részben a lakossághoz szólnak, részben követelik, hogy a hatóságok szállítsák oda az épületbe Zsirajr Szefiljánt és “minden politikai foglyot”.

Az egyik túszejtő, bizonyos Varuzsan Avetiszján ezenkívül azt követelte a Facebookon, hogy Szerzs Szargszján örmény elnök távozzon a hatalomból. Avetiszján szerint túszaik között van Vardan Egiazarján, az országos rendőrfőkapitány helyettese és Valerij Oszipján, a jereváni rendőrség parancsnokának helyettese. Tudósítók szerint egyelőre nincs jele annak, hogy a lakosság a felhívás hatására gyülekezne bárhol.

Politikai elemzők azt mondták, a fegyveresek nyilvánvalóan az egyik kis támogatottságú ellenzéki csoport hívei. A csoport alapítóját, Zsirajr Szefiljánt és hat politikustársát júniusban tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy törvényellenesen birtokolt fegyvereket, és hogy felkelést szított a lakosság körében, el akart foglalni kormányzati épületeket és egy televízió-átjátszóállomást. Az egykori katonatiszt Szefiljánt már egyszer, 2006-ban bebörtönözték 18 hónapra a hatalom erőszakos megdöntésére való felhívása miatt.

Forrás és fotó: hirado.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.