Pesti Srácok

Akadoznak a TTIP-egyezmény tárgyalásai

Akadoznak a TTIP-egyezmény tárgyalásai

Sigmar Gabriel német alkancellár és egyben gazdasági minisztere éles kritikával illette az USA–EU szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Az EU-bizottság illetékesei szerint azonban nem jutottak zsákutcába a megbeszélések.

Gyakorlatilag megrekedtek a szabadkereskedelmi és befektetési tárgyalások (TTIP) az Egyesült Államok és az Európai Unió között – jelentette ki Sigmar Gabriel német alkancellár. „A tárgyalások meghiúsultak, mivel mi, európai­ak nem akarjuk magunkat alávetni az amerikai követeléseknek. Ez akkor is így van, ha senki nem hajlandó bevallani” – fogalmazott. A TTIP-tárgyalások három éve folynak, és mindkét fél 2016-ban remélte lezárni ezeket. Gabriel rámutatott, hogy a tárgyalások eddigi tizennégy fordulója során a 27 fejezet egyikében sem sikerült megállapodásra jutni. Ignacio Garcia Bercero, az Európai Bizottság kereskedelmi igazgatóságának vezetője, az EU főtárgyalója ugyanakkor cáfolta, hogy valóban zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. Tény viszont, hogy a felek arra sem voltak képesek, hogy tárgyalási pozícióikat a nyár végéig írásba foglalják, ahogy ígérték.

Németországban és Franciaországban széles tömegeket megmozgató kampányok zajlanak a TTIP ellen. Tavaly Berlinben egymillióan tiltakoztak, idén áprilisban pedig 35 ezren demonstráltak Hannoverben, egy nappal Barack Obama amerikai elnök látogatása előtt. Szeptember 17-én újabb felvonulás várható. Tegnap Matthias Fekl külkereskedelemért felelős francia államminiszter is kikelt a TTIP ellen, támadva az amerikai protekcionista álláspontot. „Franciaország kész abbahagyni a tárgyalásokat, ha nem érünk el haladást a fontos ügyekben” – mondta. Hasonlóképpen nyilatkozott májusban Fran­cois Hollande francia államfő is. Az EU-ban attól tartanak az emberek, hogy ha Washington szája íze szerint fogadják el a megállapodást, akkor csökken az áruk minősége, munkahelyek szűnnek meg, sérül a környezet, valamint az amerikai nagyvállalatok beperelhetik az országokat, ha úgy vélik, üzleti kár érte őket.

PestiSracok facebook image

Az Európai Bizottság szóvivője tegnap kijelentette: „a labda még játékban van” a TTIP ügyében. Margarítisz Szkínász hangsúlyozta: a kereskedelmi tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe, azonban haladnak a megbeszéléseken. Brüsszel kész az év vége előtt megegyezésre jutni, de nem mindenáron, „az európai biztonsági, egészségügyi, társadalmi és adatvédelmi szabályok vagy a kulturális sokszínűség ugyanis nem áldozható fel a szabadkereskedelem oltárán”.

magyaridok.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.