Pesti Srácok

A dzsihádisták csak a "parancsra várnak, hogy megtámadhassák az európai embereket"

A dzsihádisták csak a "parancsra várnak, hogy megtámadhassák az európai embereket"

Egy Iszlám Államba beépült, a terrorszervezet különleges egységének kiképzésén is átesett férfival készített interjút a New York Times - írja az Index.hu. A jelenleg német börtönben ülő Harry Sarfo részletesen elmondja a lapnak, hogyan utazott el Szíriába, ott miken kellett keresztülmennie, és a szervezet hogyan építi ki terroristahálózatát Európában.

Sarfo azt mondta, amikor Brémából négynapos autóúttal elutazott Szíriába, hogy ott harcoljon az Iszlám Állam oldalán, a terrorszervezet ügynökei várták, és egyből a tárgyra tértek: már nem azt akarják, hogy érkezzenek az európaiak, hanem hogy visszatérjenek a kontinensre, és segítsenek a terrorakciók végrehajtásában. „Nyíltan beszélt a helyzetről, azt mondta, csomó emberük van Európában, akik parancsra várnak, hogy megtámadhassák az európai embereket.” Ez a párbeszéd Szíriában még a brüsszeli és párizsi támadások előtt volt.

A Sarfót eligazító férfi az Iszlám Állam Emni nevű egységéhez tartozott, ami nagyjából a rendőrség és egy külső terrorvégrehajtó szervezetnek a keverékeként írható le. Ez az a hierarchikus, katonai egység, amit az Iszlám Állam rangidős szíriai működtetője, szóvivője és propagandafőnöke, Abu Mohamed al-Adnani vezet. Ő fogja össze az Emni európai, ázsiai és arab ágát, amiket egy-egy kisfőnök irányít.

PestiSracok facebook image

Az Emni feladata, hogy újonnan érkezőket toborozzon, és terrorista harcossá nevelje őket. Itt kaptak kiképzést a párizsi merénylők, itt „nevelkedtek” azok, akik a brüsszeli bőröndbombákat gyártották, innen érkezett a tunéziai tengerparti mészáros is. Az Emninek – Sarfo szerint – százával sikerült becsempésznie a harcosait Ausztriába, Németországba, Spanyolországba, Libanonba, Tunéziába, Bangladesbe, Indonéziába, Malajziába és Törökországba. A New York Times megjegyzi, hogy Sarfo vallomását nem lehet megerősíteni, de az állításai egybecsengenek más kihallgatottakéval, és a német hírszerzés szerint is igazat állíthat. A francia, osztrák és belga hírszerzés szerint legalább 28, az Emni által kiképzett harcosról tudják, hogy az Iszlám Állam területén kívül hajtott végre vagy próbált meg végrehajtani terrorakciót. Emellett többtucatnyian lehetnek azok, akik alvósejtbe tömörültek.

Amíg Szíriában volt, más német harcosok kérték fel őt arra, hogy szerepeljen egy németeknek készülő propagandavideóban. A zászlót kellett tartania, illetve sétálnia kellett a kamera előtt, miközben szíriai harcosokat végeznek ki a többiek. Az egyik kivégző a felvétel végén odafordult hozzá, és megkérdezte: "Milyen voltam? Jól néztem ki, ahogy kivégeztem?"

Sarfo azt állítja, kiképzés közben, a fizikailag kikészült társaikkal szembeni kegyetlenkedéseket látva lett bizonytalan abban, hogy ő tényleg ezt akarja-e. A lap azt is írja, hogy az Iszlám Állam egyik újítása, hogy az akciók kitervelésébe és szervezésébe külföldieket, főként európaiakat is bevesz, ők az úgynevezett helytartók. Ilyen például a francia állampolgárságú Abu Souleymane és Abu Ahmad. Abu Souleymane neve például a Bataclan-támadáskor is előkerült. Az egyik túlélő szerint amikor túszul ejtették őket a támadók, akkor megkérdezték egymástól, hogy „felhívjuk Souleymane-t”, majd gyorsan arab nyelvre váltottak.

A teljes cikk itt elolvasható.

Forrás: Index.hu, fotó

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.