Pesti Srácok

Egyre többen csatlakoznak az Iszlám Államhoz Franciaországból

Egyre többen csatlakoznak az Iszlám Államhoz Franciaországból

Az elmúlt hat hónapban mintegy 10 százalékkal emelkedett a Szíriába indulók száma Franciaországból, ahonnan eddig mintegy 1200-an csatlakoztak az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezethez - írta a fenyegetéseket elemző belga testület (OCAM) adataira hivatkozva internetes oldalán az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati rádió és televízió.

A beszámoló szerint a belga elemzőközpont és az amerikai titkosszolgálatok adatai azt mutatják, hogy 2012-es megalakulása óta 36 500 külföldi csatlakozott az IÁ-hoz. Európában Franciaországot a brit és a német állampolgárok követik, ahonnan 600-600 ember távozott, hogy részt vegyen a szervezet harcaiban. Legtöbben, legalább háromezren Tunéziából álltak terroristának, Szaúd-Arábiából több mint 2500-an, az Oroszországi Föderációból pedig mintegy 1500-an csatlakoztak a szervezethez, akárcsak Marokkóból és Jordániából.

A portál tájékoztatása szerint 457 belga állampolgár csatlakozott Szíria vagy Irak területén tevékenykedő terrorista csoportokhoz. A harcosok közül 328 férfi, 86 nő és 43-an vannak olyanok, akik nem töltötték be a 18 évüket, vagy a harcokban részt vevő szülők gyermekeként érkeztek Szíria vagy Irak területére - írta a testület.

PestiSracok facebook image

A 2016 eleji adatok szerint jelenleg 266 belga állampolgár harcol a két ország valamelyikében, köztük 51 nő és 38 kiskorú. Az adatok szerint a terrorszervezetek tevékenysége és a közel-keleti háború kirobbanása óta 90 belga személyazonossággal rendelkező ember halt meg a harcokban, de erről hivatalos megerősítés nagyon kevés esetben érkezett. Megjegyzik: a hamisan keltett halálhírrel többeknek sikerül eltűnni a titkosszolgálatok látóteréből. Megemlítik ugyanakkor, hogy az év elejéig 114 belga állampolgár hagyott fel a harcokkal és indult vissza Európába, amíg a testületnek jelenleg 4 olyan emberről van tudomása, akik épp úton vannak, hogy csatlakozzanak a régióban működő terrorszervezetekhez.

A portál azt írta, hogy a titkosszolgálatok segítségével a belga rendőrség januárig 59 embert fogott el azok közül, akik a szír, vagy iraki harcokban kívántak részt venni. Számuk júliusra 73-ra emelkedett - tették hozzá. Az Iszlám Államnak Belgium területén legkevesebb 157 nyilvántartott támogatója van az elemző központ és a belga titkosszolgálatok adatai szerint - tették hozzá.

A belga fenyegetéseket elemző központ január elején helyezte kilátásba a külföldre távozott és szélsőséges csoportokhoz csatlakozott belga állampolgárok igazolványának visszavonását, vagy érvénytelenítését. Eddig 11 lehetséges terrorista szervezetben harcoló, vagy a csoportokhoz csatlakozni vágyó belga állampolgár személyi igazolványát vonták vissza.

Forrás: MTI, Fotó: iraqinews.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.