Pesti Srácok

Emelt bért kapnak a NAV-osok: a revizoroknak 200 százalékos pótlék jár

Emelt bért kapnak a NAV-osok: a revizoroknak 200 százalékos pótlék jár

Az életpályamodell bevezetését követően pénteken kapják kézhez először a megemelt fizetésüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói, akik átlagosan 70 ezer forint bruttóval számíthatnak többre.

Az életpályamodell keretében a hivatal NAV-törvény alá tartozó alkalmazottai három lépésben 50 százalékos, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak. Július elsejétől a NAV-nál a NAV-törvény alá tartozó dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett, a vezetők átlagosan 15 százalékos emelést kaptak. Ezt követően 2017. január elsején 5 százalékos, 2018. január elsején további 15 százalékos béremelés lesz. A béremelés 21 320 dolgozót érint, mindenkire vonatkozik. Tállai András államtitkár elmondta: az új rendszer a jogviszonyban eltöltött időn túl - annál nagyobb mértékben - képes díjazni a kiemelkedő teljesítményt, a nagyobb felelősségvállalást, nagyobb önállóságot, a szakmai fejlődést. A munkaköröket kategorizáltuk és bevezettünk egy új illetményelemet, az úgynevezett közszolgálati pótlékot - emelte ki a NAV vezetője. Területtől függően 5, illetve 4 kategóriába soroltuk be a dolgozókat, ezekhez egyre magasabb alapilletményt biztosító illetményszorzó tartozik - magyarázta Tállai András. A magasabb besorolású munkakörbe történő "előlépés" nem alanyi jogon jár, az nem automatikus. Előrelépésre kizárólag az érintett képzettsége, képessége, kompetenciái alapján van lehetőség - tette hozzá. Kifejtette, a bonyolult, összetett pótlékrendszer szintén átalakult. Megszűnt például a vezetői, a veszélyességi és a gépjárművezetői pótlék, de megmaradt az idegennyelvtudás után járó, a készenléti vagy éjszakai pótlék. Azokban a munkakörökben, ahol a dolgozók nagyobb felelősséget és kockázatot vállalnak, bevezettük a közszolgálati pótlékot, amelynek az alapja a 38 650 forintos illetményalap - részletezte az új szabályokat az államtitkár. A bűnelkövetők elfogásában is közreműködő speciális bevetési járőrök például 450 százalékos közszolgálati pótlékra jogosultak. A revizoroknak 200 százalékos mértékű pótlék jár. Azt, hogy az új életpályamodell hogyan ösztönzi a jól teljesítő, tapasztalt munkatársakat, két példán keresztül mutatta be a gazdasági tárca államtitkára. A fellebbviteli igazgatóságon a legmagasabb besorolási kategóriájú munkakörbe sorolt, 16 éves szakmai tapasztalattal bíró adójogászok, akik a vitt perek legalább 90 százalékát meg is nyerik a bíróságon, majd 110 ezer forinttal magasabb bruttó bérrel számolhatnak péntektől. Az adójogászok jelenlegi fizetése 365 226 forintról 474 794 forintra emelkedett. A hivatásos állományú, legalább 14 éves szakmai tapasztalattal bíró kiemelt főnyomozói, 4-es kategóriába sorolt pénzügyi nyomozók több mint 115 ezer forinttal visznek haza többet augusztusban. Fizetésük 385 856 forintról 501 613 forintra nőtt - mondta. A NAV életpályamodellje egyedülálló a közszolgálatban. Nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között - hangsúlyozta az államtitkár. A változtatás elkerülhetetlenné vált, hiszen a költségvetési bevételekért felelős hivatal középfokú végzettséggel rendelkező ügyintézőinek az átlagbére mindössze bruttó 177 ezer forint, az ügykezelőké még ennél is kevesebb, havonta bruttó 126 ezer forint volt. A NAV biztosítja a költségvetési bevételek 94 százalékát, az utóbbi években rendre teljesültek a költségvetés bevételi elvárásai, az államkassza 2015. évi pénzforgalmi adóbevételei az eredetileg tervezett költségvetési előirányzatot 550 milliárd forinttal haladták meg. A revizorok a szankciókkal együtt csak tavaly több mint 1000 milliárd forintnyi eltitkolt adót tártak fel.

PS/MTI Fotó: Sikerescég.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)