Pesti Srácok

Fidesz: A baloldal vállalja a véleményét a betelepítésről!

Fidesz: A baloldal vállalja a véleményét a betelepítésről!

Másfél hónappal a népszavazás előtt itt az ideje az egyenes beszédnek: ha a baloldali pártok bevándorlókat akarnak betelepíteni, akkor végre vállalják fel véleményüket – hangoztatta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője a kormánypártok véleményét közvetítve keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus értékelése szerint a baloldal továbbra is kerüli az egyenes beszédet a kérdésben. „Igen vagy nem, más válasz nem létezik arra az egyszerű kérdésre, hogy a baloldal támogatja-e a kényszerbetelepítést és azt, hogy Brüsszel a magyar emberek feje fölött migránsokat telepítsen be Magyarországra” – jelentette ki.

Hollik István bírálta, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke sok mindenről beszélt előző napi nyíregyházi látogatásán, csak éppen a lényegről nem, és több mint három hete nem ad választ a kvótákkal kapcsolatban.

PestiSracok facebook image

Mint mondta, látható, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás sok akadályon van túl. Példaként hozta, hogy tavaly a baloldal még azt is megpróbálta eltagadni, hogy a bevándorlás egyáltalán komoly probléma Magyarországon, majd a megépülő határzárat kezdték el támadni arra hivatkozva, hogy az nem európai megoldás és hatástalan. Ebben sem lett igazuk – folytatta, szóvá téve, hogy a terrorellenes törvénycsomagot és más bevándorlási szabályok szigorítását sem szavazta meg a baloldal a parlamentben.

Hollik István úgy vélte: a kvótareferendum kezdeményezésekor is az volt a baloldal célja, hogy azt meggátolja. A választási szervekhez, a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz fordultak annak érdekében, hogy az emberek az ország és Európa sorsát hosszú távon befolyásoló kérdésről ne mondhassák el a véleményüket – sorolta, jelezve: Szanyi Tibor EP-képviselő arról nyilatkozott, hogy az európai bírósághoz fordul.

A KDNP-s képviselő a baloldal Brüsszel bevándorláspárti politikáját pártoló magatartásának bizonyítékaként értékelte, hogy az MSZP képviselői két olyan európai parlamenti jelentést is elfogadtak, amely uniós támogatások megvonása révén finanszírozná a migrációt.

Hollik Istvánt kérdezték a Magyar Nemzeti Bankot érő ellenzéki kritikákról. Fontosnak nevezte, hogy egy olyan jegybank működjön, amely a magyar nemzeti érdeket képviseli, stabilitást biztosít a magyar gazdaság számára és támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Ezek a célok megvalósulnak – jelentette ki, hozzátéve: az MNB működésével kapcsolatban nem kíván állást foglalni.

Forrás: Magyar Idők/MTI, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.