Megkezdődött a kampány
Hivatalosan is megkezdődött tegnap az október 2-ai népszavazást megelőző kampány. A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a népszavazást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás napjáig, a voksolás befejezéséig tart.
A választási eljárási törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és a politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti kommunikáció. A népszavazási kampány végéig a népszavazás kezdeményezője - ebben az esetben a kormány -, valamint a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési frakcióval rendelkező pártok engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát - mérettől és hordozóanyagtól függetlenül), de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és a szerkesztésért felelősöket.
Plakátot elhelyezni épület falára vagy kerítésére csak a tulajdonosnak, a bérlőnek, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokból megtilthatja plakátok, óriásplakátok elhelyezését. Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül sem. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy ne fedje a kezdeményező vagy a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési frakcióval rendelkező pártok plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot annak kell eltávolítania a választást követő 30 napon belül, aki elhelyezte.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében a népszavazás kezdeményezője - a kormány -, valamint a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési frakcióval rendelkező pártok népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért (amely a rádiókban, televíziókban jelenhet meg) azonban a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.
A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak ezt szombaton 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). A kampányban csak azok a televíziók, rádiók tehetnek közzé ilyen reklámot, amelyeket az NVB nyilvántartásba vett. A műsorszolgáltatók a kezdeményező, illetve a frakciók politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, a politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzniük tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
A kampányban kizárólag az a csaknem 600 (292 nyomtatott és 280 elektronikus) sajtótermék közölhet politikai hirdetést, amely jelezte ezen szándékát az Állami Számvevőszéknek és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a hirdetési árjegyzékét. A népszavazáson nincs limitálva a kampányra fordítható összeg.
Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, de a szavazás napján már nem. A kampányban a választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. A választási eljárási törvény megszüntette a kampánycsendet, ehelyett - több más tilalom mellett - bevezette azt a szabályt, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen nem lehet választási kampánytevékenységet folytatni.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
Forrás: MTI
Fotó: MTI; Máthé Zoltán
