Alaposan kiosztották egymást az amerikai elnökjelöltek
A demokrata párti Hillary Clinton infrastrukturális beruházásokat és minimálbér-emelést, valamint a középosztály segítését ígérte, Trump pedig a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalával teremtene új munkahelyeket – amint az elhangzott hétfőn este a két nagy amerikai párt elnökjelöltjeinek első tévévitájában. Mindezek mellett jutott bőven kölcsönös bírálatokból is.
Trump ismét Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért, emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbekérdezett: Az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak?
Hillary Clinton szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott a közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem. Trump erre az adóbevallása nyilvánosságra hozatalát ígérte, de Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.
Clinton a faji megkülönböztetést kárhoztatta, Trump rendet akar
Hillary Clinton kijelentette, vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az email-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott. Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne – tette hozzá. Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert, és szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A republikánus párti elnökjelölt szerint ez alkotmányellenes volt.
A fekete közösségek helyzetével kapcsolatban Clinton a „rendszerszintű faji megkülönböztetés” ellen szólalt fel, és rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak, valamint a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta. Trump szerint azonban „Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend”. A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról. Szerinte a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak „pokolban élnek”, a fekete amerikaiak közösségeit pedig a politikai elit magára hagyta.
Van-e elég életerő Hillary Clintonban?
A nemzetbiztonsági kérdésben a demokrata elnökjelölt a kibertámadások elleni határozott fellépést ígért, és ezzel összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és magánkézben lévő számítógépes rendszerek elleni támadásokért. Trump szerint viszont egyelőre nem bizonyított Oroszország szerepe ezekben. A republikánus jelölt Barack Obamát és a korábbi külügyminiszter Hillary Clintont okolta azért, hogy hatalmi vákuumot teremtett Irakban, és ezzel lehetőséget teremtett az Iszlám Állam felemelkedésére. Clinton fokozná a légicsapásokat és a terrorszervezet vezetőit likvidálná, míg Trump szerint ha „elvették volna” Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.
Hillary Clinton azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel. Az iráni atomalku tető alá hozásával érvelt amellett, hogy külügyminiszterként erős politikus volt. Trump szerint ugyanakkor Clintonban nincs elég „életerő” ahhoz, hogy elnök legyen. Elismerte vetélytársa tapasztaltságát, de mint mondta, ez „rossz tapasztalat”, mert sorozatban hozott rossz döntéseket. Hillary Clinton a maga részéről külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan benne az életerő.
MTI
