Pesti Srácok

A Jobbik szerint tíz év után is bántóan keveset tudunk az őszödi beszédről

A Jobbik szerint tíz év után is bántóan keveset tudunk az őszödi beszédről

A Jobbik szerint noha már tíz éve nyilvánosságra került, semmit sem lehet tudni az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeiről és elmaradtak a jogi, politikai következmények is. Erről Staudt Gábor, a párt frakcióvezető-helyettese beszélt szombaton budapesti sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a "magyar demokrácia történetében egyedülálló beszéd" nyilvánosságra hozatala után semmit sem lehet tudni arról, hogy kik és miért szivárogtatták ki. "Az elszámoltatás teljes hiánya még tíz év után is bántó" - jegyezte meg. Kiemelte, a Jobbik jogi és szimbolikus téren is készül a 2006-os őszi események tizedik és az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára. Konkrétumokat nem említve elmondta, több olyan előterjesztésük lesz az Országgyűlés és más szervek részére is, amellyel az elszámoltatást próbálják elérni. Azok az események, amelyek a beszéd nyilvánosságra kerülését követték, a Jobbik szerint 1956 után - de azzal össze nem hasonlítva - a legjelentősebb spontán megmozdulások voltak. 'Egyfajta forradalmi hangulat uralkodott akkor az utcán" - fogalmazott. Az ellenzéki politikus úgy látja, a 2006-ban történt utcai eseményeknek sem jogi, sem politikai következménye nem volt és véleménye szerint terrorcselekmény történt. "Terrorista cselekményekként értelmezhetjük azt, ahogy az emberek irányába felléptek" - fogalmazott, hozzátéve: még azt sem lehet tudni, hogy rendőrök voltak-e, hiszen nem volt rajtuk azonosító. A felelősöket hiába keressük, elszámoltatás nem történt - jelentette ki a Staudt Gábor.

A Jobbik frakcióvezető-helyettese a Fidesz akkori szerepéről azt mondta, a pártnak az volt az érdeke - és azért tudott 2010-ben kétharmaddal nyerni -, hogy a szocialista kormányok kitöltsék mandátumukat. "A Fidesz semmilyen politikai és jogi következményt nem tudott elérni" - tette hozzá. Staudt Gábor azt mondta, az elszámoltatás hiányát jelzi, hogy az akkori miniszterelnök, ma a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc önmagát meghatározó politikai tényezőnek tartja.

PestiSracok facebook image

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány "végighazudta" az előző másfél-két évet, négy évig nem csinált semmit és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.

Staudt Gábor más témában kérdésre válaszolva elmondta, a Jobbik készül egy esetleges előrehozott választásra, év végére készen fog állni egy ilyen megmérettetésre - emelte ki a politikus, aki úgy vélte, hogy a baloldalnak semmi esélye választást nyerni.

Forrás: MTI

Fotó: AFP; Joe Klamar

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.