Pesti Srácok

Orbán: "minden eszközzel megakadályozzuk az illegális belépést Magyarország területére"

Orbán: "minden eszközzel megakadályozzuk az illegális belépést Magyarország területére"

Orbán Viktor miniszterelnök nem zárja ki, hogy idén ősszel a tavalyihoz hasonló kihívásokkal kell majd szembenézni a balkáni migrációs útvonalon.

"Fel kell készülnünk egy nehéz őszre is" - fogalmazott a kormányfő hétfőn Belgrádban, miután tárgyalt Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel. Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodás törékeny mivoltával magyarázta, hogy szerinte nem zárható ki egy tavalyihoz hasonló helyzet a balkáni migrációs útvonalon.

fogalmazott. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, "a helyzet romlásának valószínűsége létezik, és a kockázat nagy. (...) Nekünk tervekkel kell rendelkeznünk a helyzet romlására".

PestiSracok facebook image

Kijelentette: Magyarország meg akarja védeni az elmúlt években elért eredményeit, ezért semmilyen törvénytelenséget nem fogad el, ideértve az illegális belépést is az ország területére, ezt "minden eszközzel meg fogjuk akadályozni". A miniszterelnök együttműködést ajánlott szerb kollégájának, mert - mondta - "abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia területére illegális módon egyetlen egy ember se léphessen be". Ezzel ugyanis Magyarország biztonsága is nő - hívta fel a figyelmet. Azt is kiemelte, semmit nem akar tenni a magyarok biztonsága érdekében úgy, hogy azzal hátrányt okozzon Szerbiának.

Ezzel egyidejűleg megállapodtak határátkelőhelyek megnyitásáról is - folytatta -, mert bár a törvénytelen belépéseket meg kell akadályozni, de akik szabályosan akarnak mozogni a két ország között, azoknak átkelőket kell nyitni. Az október 2-i kvótareferendummal kapcsolatos kérdésre a kormányfő azt mondta: azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben, Brüsszel ugyanis a tagállami érdekekkel ellentétes szabályokat akar ráerőltetni az államokra. "Ha Brüsszel nem tér jobb belátásra, mi pedig nem fogadjuk el Brüsszel álláspontját, abból egy dolog következhet: egy elhúzódó jogi, politikai vita. (...) Minél inkább támogatnak bennünket a népszavazáson, annál nagyobb az esélye annak, hogy utána Brüsszellel sikerrel fogjuk megvívni ezt". Szerbia EU-csatlakozása ügyében Orbán Viktor úgy foglalt állást: nem tud jobb alternatívát ajánlani a szerbeknek annál, mint hogy próbáljanak minél közelebb kerülni az unióhoz. Vannak ugyan kísérletek Szerbia EU-hoz közeledésének blokkolására, Magyarország azonban ezt nem fogadja el - tette világossá, hangsúlyozva: csak a teljesítmény számít. Azt is kiemelte, hogy a Szerbiában élő magyarok nem egyszerűen csak fair, hanem nagyvonalú politikát élvezhetnek, és a magyar kormány is arra törekszik, hogy a Magyarországon élő szerbekkel szintén nagyvonalú legyen. Kérte egyúttal Aleksandar Vucic támogatását a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz, mert szerinte egy közép-európai olimpia az egész térségnek jót tehetne. A kiemelkedően jó magyar-szerb kapcsolatokat annak ellenére is sikerült megóvni, hogy a két fél nem mindenben értett egyet egymással - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. Mint fogalmazott: fel kell készülni az őszre és a télre, hiszen már most is több mint ötezer migráns tartózkodik az országban. Közös munkacsoportok dolgoznak azon, hogy Szerbia felkészüljön arra, ami vár rá a következő időszakban. A szerb kormányfő kiemelte, hogy Budapest segítséget nyújt a macedón határ védelmében, és ezt a bolgár határra is kiterjesztik majd. Kiemelte, hogy Szerbia szolidaritásra törekedett a migránsokkal, de az illegális bevándorlókat a nyugat-balkáni ország sem tudja befogadni. Emlékeztetett arra, hogy a migránsválság kezdetén csak családok érkeztek a háború sújtotta térségekből, most viszont már a migránsok 81 százaléka Afganisztánból jön, ők gazdasági bevándorlók. Az is először történt - folytatta -, hogy a migránsok gondokat okoztak, összeverekedtek, raboltak. Emellett óriási költséget jelent a migránsok elhelyezése és élelmezésének biztosítása. Ebben segít az Európai Unió, de Szerbiának is jelentős összeget kell erre fordítania. A szerb kormány számára kulcsfontosságú a Magyarországgal való jó kapcsolat megőrzése. Az együttműködés előmozdítása érdekében közös munkacsoport alakul, amely több területtel, például a gazdaság, a mezőgazdaság és az idegenforgalom kérdéseivel foglalkozik majd azért, hogy a tapasztalatcserének köszönhetően sikeresebbek legyenek az országok. Kiemelték, a jó gazdasági kapcsolat bizonyítéka az is, hogy az idei év első felében is 12,7 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a két ország között, főként a magyar befektetéseknek köszönhetően. Elhangzott: Szerbiában közös, szerb-magyar kormányülést tartanak még az év vége előtt, akár az is előfordulhat, hogy ezt nem Belgrádban, hanem valahol Közép-Szerbiában tartják majd, mert a szerb fél célja, hogy a magyar befektetők ne csak a Vajdaságban, hanem Szerbia többi területén is beruházzanak. Aleksandar Vucic megköszönte Magyarország támogatását országa európai integrációs törekvéseinek megvalósításában. Kiemelte, Belgrádnak az a célja, hogy a Szerbiában élő magyarok érezzék, a szerb kormány tiszteli és becsüli őket, ugyanúgy, ahogy a többségi nemzet tagjait is. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, a szerb küldöttség tagja volt Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is.

PS/MTI, MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.