Pesti Srácok

Orbán: új vészforgatókönyvre van szükség, Egyiptommal pedig megállapodást kell kötni

Orbán: új vészforgatókönyvre van szükség, Egyiptommal pedig megállapodást kell kötni

Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között - egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor szombaton, az európai menekültügyi válságban leginkább érintett országok kormányfőinek bécsi csúcstalálkozója után. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy fontosnak tartja azt, hogy az Európai Unió Egyiptommal is kössön egy megállapodást, hasonlót, mint Törökországgal.

A kormányfő a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón indoklásul jelezte: Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik. Ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, "akkor onnan meglepetés érhet bennünket" - mondta.

Szorgalmazta továbbá Líbia stabilizálását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a "gigantikus menekültvárost", ahová vissza kell vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat. Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európájának - jelentette ki Orbán Viktor.

download-2
PestiSracok facebook image

Dimitriev macedón kormányfő (b2) megbeszélést folytat a bécsi migrációs csúcstalálkozón 2016. szeptember 24-én. Christian Kern osztrák kancellár meghívására tíz ország vezetői tárgyalnak a szükséges menekültügyi intézkedésekről. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között

A kormányfő az uniós források nagyságrendje mellett azok belső elosztását is kifogásolta, mert az szerinte aránytalan, miután "a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja", miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia "szégyentelenül kis összeget" kap. Kérte ezért, hogy az utóbbi három országnak folyósítsanak több forrást. Többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem, egyetlen eurót sem kért az EU-tól.

Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs semmilyen változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy "a kvóta egy értelmes dolog". Hozzátette, a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3) és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b2), valmint Bojko Boriszov bolgár kormányfő (b) és Edi Rama albán kormányfő (b4) a bécsi migrációs csúcstalálkozón 2016. szeptember 24-én. Christian Kern osztrák kancellár meghívására tíz ország vezetői tárgyalnak a szükséges menekültügyi intézkedésekről. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valmint Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Edi Rama albán kormányfő a bécsi migrációs csúcstalálkozón. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását javasolta Orbán Viktor

A magyar kormányfő sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető.

A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket. Ezzel számban mások, köztük Magyarország úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg - fejtette ki Orbán Viktor.

A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni - tette hozzá. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

PS/MTI, MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.