Pesti Srácok

Orbán Viktor: A népszavazás után élet-halál harc jön Brüsszelben

Orbán Viktor: A népszavazás után élet-halál harc jön Brüsszelben

Orbán Viktor szerint az október 2-i, a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás után komoly küzdelmet kell folytatni Brüsszelben az európai bevándorlási szabályok megváltoztatásáért. A kormányfő erről a kötcsei Polgári Piknik előtt beszélt újságíróknak.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az Európai Bizottság két döntését kell megváltoztatni: a menekülteket szétosztó mechanizmusról szólót, amely szerint a migránsok számának nincs felső határa, valamint a családegyesítés megkönnyítéséről hozott döntést, amely alapján megsokszorozódhat a bevándorlók száma. A változást támogatók most kisebbségben vannak, „október 2-a után élet-halál harcot kell folytatnunk azért, hogy meg tudjuk változtatni ezeket a döntéseket. Azt sem tudom mondani, hogy ez biztosan sikerülni fog” – jegyezte meg a miniszterelnök.

Orbán Viktor leszögezte, hogy a népszavazás nem pártügy, hanem Magyarország jövőjéről szól. Hozzátette, aki nem megy el szavazni, átadja a döntés jogát másoknak, és elfogadja azt az álláspontot, ami kialakul.

PestiSracok facebook image

Az EU-ban van a helyünk, de meg kell változtatni

A kötcsei találkozón – saját elmondása szerint – Európa általános állapotáról fog beszélni a miniszterelnök, azokról a bajokról, amelyek elvezették Magyarországot a kvótareferendumhoz, amely egy „általános civilizációs elgyengülés” következménye. „Az Európai Unió mellett fogok érvelni, amellett, hogy Magyarország az európai közösséghez, és így az Európai Unióhoz tartozik, és jó hogy ez így van” – mondta. Az uniót azonban meg kell változtatni ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat benne – tette hozzá. Közlése szerint a kötcsei találkozón Magyarország kiemelkedő gondolkodói, orvosok, mérnökök, tudósok vannak jelen. Arra fogom őket kérni, hogy „szelíden, higgadtan mindent magyarázzunk el az embereknek, vállaljuk a vitákat” – jelezte Orbán Viktor.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a közelgő pozsonyi nem hivatalos EU-csúcstalálkozón Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésének hatásai mellett szó lesz az ukrán-orosz konfliktusról, a déli európai folyosóról, amelyen át a muszlim bevándorlók áramlanak Európába, és Olaszországról, amelyen keresztül a Földközi-tenger felől „áll invázió alatt az európai közösség”.

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.