Pesti Srácok

Sokmilliós támogatást írtak alá a hazánkon is áthaladó gázfolyosó támogatására

Sokmilliós támogatást írtak alá a hazánkon is áthaladó gázfolyosó támogatására

Aláírták a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós támogatási szerződését pénteken Budapesten, a közép- és délkelet-európai földgáz összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport idei miniszteri ülésén.

Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos a munkacsoport 2015. februári létrehozása óta az eddigi legeredményesebb megbeszélésnek nevezte a budapesti találkozót, amelyen egyebek között a gázfolyosó 179 millió eurós támogatását írták alá az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében. Ezzel az Európai Bizottság olyan projekteket mozdított elő, amelyek 230 millió eurós támogatásban részesülnek.

Hozzátette: a munkacsoport közös nyilatkozatot fogadott el a vertikális földgázfolyosó létrehozásáról Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország között a földgáz ezen országok közötti akadálytalan áramlásáról, és arról, hogy előmozdítják az együttműködést az érintett országok szállítási rendszerirányítói között.

PestiSracok facebook image

A pénteken elfogadott egyetértési megállapodás lehetővé teszi Bulgária számára, hogy cseppfolyósgázhoz (LNG) hozzáférjen és ebbe Ukrajnát is be tudja kapcsolni, ezzel a legfontosabb szabályozási akadályokat megszünteti az LNG területén.

A biztos elmondta azt is, hogy a közeljövőben aláírják a magyar-horvát megállapodást a földgázvezeték kétirányúsításáról. A cél a már meglévő vezetékrendszerek fejlesztése. Szavai szerint elő kell mozdítani olyan további prioritást élvező projekteket, mint a horvát LNG-terminál megépítése, vagy a horvát gázrendszer belső fejlesztése az LNG Magyarország és Ukrajna felé szállítása érdekében.

Az uniós biztos közölte: új akciótervet hoztak létre a régió villamosenergia-piaci integrációjáról, és a megújuló energia valamint energiahatékonyság területén. A CESEC együttműködés példaértékű a biztos szerint az unión belül.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára a miniszteri ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte: sikeres és eredményes munkán vannak túl. A közép-kelet-európai régió országai ismét olyan előrelépést tettek, amely biztosítja a jövőbeli gázellátás biztonságát - hangsúlyozta. Nemcsak a gáz területén, hanem a megújuló energia, vagy az energiahatékonyságban is közös a cél: az energiabiztonság erősítése - mondta az államtitkár.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke mérföldkőnek nevezte a megállapodásokat, amelyekkel a következő években olyan rendszert tudnak felállítani, amely megteremti a délkelet-európai régió energiaellátásának biztonságát és diverzifikációját.

Elmondta: a megállapodásokkal teljesíteni fogják a tavaly elfogadott akciótervnek megfelelően, hogy az érintett délkelet-európai országoknak - amelyek a legkiszolgáltatottabbak az energiabiztonság szempontjából - legalább három különböző földgázbeszerzési forrása legyen. Ezek az országok, köztük a magyar lakosság a nyugat-európainál 20 százalékkal többet fizettek korábban a gázért - mondta.

A szeptember 8-9-én Budapesten rendezett CESEC miniszteri ülésen négy megállapodást írtak alá. Egyetértési megállapodás született Ukrajna, Románia, Bulgária és Görögország szállítási rendszerirányítói között a transz-balkáni földgázvezeték kétirányúsításáról.

A CESEC 2015. február 9-én alakult, miután Oroszország leállította a Déli Áramlat projektet. A részt vevő országok Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Bizottság. Feladata a határokon átnyúló energetikai projektek fejlesztésére, végrehajtására irányuló erőfeszítések összehangolása.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/Marjai János

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.