Pesti Srácok

Tizenötezer potenciális terrorista Franciaországban?

Tizenötezer potenciális terrorista Franciaországban?

Mintegy 15 ezer embert tartanak számon radikalizálódás miatt Franciaországban - közölte vasárnap Manuel Valls francia miniszterelnök. A kormányfő megismételte, hogy példanélküli a terrorfenyegetettség az országban. Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter egy vasárnapi interjúban azt közölte, hogy a 188 francia börtönben 1400 radikálisnak tekintett embert tartanak fogva, közülük 325-öt terrorizmussal kapcsolatban gyanúsítottak meg, s 80 százalékuk még ítéletre vár.

Tizenötezren a radikális iszlám útján

- fogalmazott a miniszterelnök az Europe1 kereskedelmi rádiónak és az I-télé hírtelevíziónak adott interjúban. A kormányfő nem pontosította, hogy ezek az adatok a titkosszolgálatoktól vagy a szociális szervektől származnak.

PestiSracok facebook image

A hatóságok korábban azt közölték, hogy a titkosszolgálatok megközelítőleg 10 ezer olyan emberről tudnak, akik iszlamista körökhöz tartoznak vagy azokkal kapcsolatot tartanak fent. Manuel Valls elmondta, hogy ezenfelül mintegy 300 olyan embert tartanak fogva, akik közvetlen kapcsolatban állnak terrorhálózatokkal.

Hétszáz francia harcol az Iszlám Állam oldalán

Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter egy vasárnapi interjúban azt közölte, hogy a 188 francia börtönben 1400 radikálisnak tekintett embert tartanak fogva, közülük 325-öt terrorizmussal kapcsolatban gyanúsítottak meg, s 80 százalékuk még ítéletre vár. „Hétszáz francia vagy francia lakhellyel rendelkező dzsihadista harcol jelenleg Irakban és Szíriában" - emlékeztetett a miniszterelnök. Köztük 275 nő és több tucat fiatalkorú is található - tette hozzá. Az iraki és szíriai harcokban a kormányfő tájékoztatása szerint eddig 196 francia dzsihadista vesztette életét az iszlamisták oldalán.

Franciaországban az elmúlt másfél hónapban három olyan dzsihadista merényletet hajtottak végre, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalt. Közülük a legtöbb áldozattal a július 14-i nizzai támadás járt, amelyben 87-an vesztették életüket. Tavaly 147-en haltak meg terrorcselekményekben az ország területén.

Szigorítják a körülményeket, de nem lesznek különbörtönök

Szigorítja a szélsőségesek fogva tartásának körülményeit a francia kormány - jelentette be Jean-Jacques Urvoas francia igazságügyi miniszter a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő lapban. A bejelentést azt követően tette, hogy egy héttel ezelőtt a Párizshoz közeli Osny fegyházában egy iszlamista elítélt megtámadott és késsel megsebesített két börtönőrt. A miniszter Nicolas Sarkozy volt államfő, jobboldali elnökjelölt javaslatával szemben nem tervezi különbörtönök létrehozását a terrorizmussal gyanúsítottak részére.

- hangsúlyozta a tárcavezető.

Jean-Jacques Urvoas ugyanakkor "azonnal" meg kívánja szigorítani a radikális elítéltek fogva tartási körülményeit azokban a börtönökben, ahol úgynevezett "radikalizálódást megelőző" egységeseket hoztak létre.

Inkább rendszeresen zárkát cserélnek

Négy fegyházban (Lille-Annoeullin, Fleury-Mérogis, Fresnes és Osny) év eleje óta öt elkülönített egység működik kísérleti jelleggel radikalizmus miatt elítéltek átnevelésére. A programban önkéntes jelleggel 89-en vesznek részt.

A miniszter tájékoztatása szerint a 188 francia börtönben 1400 radikálisnak tekintett embert tartanak fogva, közülük 325-öt terrorizmussal kapcsolatban gyanúsítottak meg, és 80 százalékuk még ítéletre vár.

Az öt kísérleti egységben a miniszter tervei szerint az elítéltek ezentúl rendszeresen zárkát cserélnek, amelyeket rendszeresebben fognak átkutatni. A foglyok ezentúl kevesebb személyes tárgyat tarthatnak maguknál a zárkákban, korlátozzák a vásárlási lehetőségeiket és szigorítják az elítélteknek a külső sajtótermékekhez való hozzáférését is. Ezeket az intézkedéseket már a héten életbe lépteti a miniszter. Jean-Jacques Urvoas ugyanakkor nem kívánja megszüntetni a kísérleti egységeket, de álláspontja szerint alapvetően át kell gondolni, hogy milyen foglyokat helyeznek oda, a személyzet biztonságának megerősítése érdekében".

A fegyőreit múlt vasárnap megsebesítő 24 éves Bilal Taghit márciusban vették őrizetbe Törökországban, miközben Szíriába tartott. Öt év börtönbüntetésre ítélték. A vasárnapi támadás miatt hivatali személy elleni terrorizmussal kapcsolatos emberölési kísérlet vádjával indult ellene eljárás. A gyanú szerint egy összehangolt iszlamista támadás történt, amelyben az elítéltet több fogolytársa is segítette.

Forrás: MTI/MTI

Fotó: counterjihadreport.com

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)