Pesti Srácok

1956 legnagyobb örökségéről volt szó Brüsszelben

1956 legnagyobb örökségéről volt szó Brüsszelben

Fotókiállítás nyílt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából az Európai Néppárt szervezésében kedden az Európai Parlamentben (EP). A magyar európai néppárti képviselőcsoport tagjai az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékeztek Brüsszelben. Az Európai Parlamentben tartott rendezvényen megjelent Navracsics Tibor hazánk uniós biztosa, Pelczné Gáll Ildikó, Gál Kinga, Szájer József, Hölvényi György, Gyürk András, Schöpflin György és több más külföldi EP-képviselő és nagykövet is.

Kövér László házelnök üzenetét Szájer József olvasta föl, mivel a házelnök betegség miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. Kövér László szerint az 1956-os forradalom "hitet, erőt és példát nyújt ma is a nagyvilág minden szabadságszerető közösségének, így az Európai Unió közösségének is, amely - több jel utal erre - a 21. században kénytelen lesz farkasszemet nézni a maga Góliátjával". Magyarország nem önként lett a szovjet övezet része, és a magyarok tíz évvel a diktatúra kiépülése után azt mondták: elég volt. Kövér szerint a Szovjetunió több harckocsival rohanta le Magyarországot, mint 1939-ben Lengyelországot - számol be a házelnök beszédéről az Origo.

– áll Kövér László üzenetében.

PestiSracok facebook image

Kövér László úgy fogalmazott: a Szovjetunió eltiporta a magyar szabadságharcot.

Fotó: MTI/PAP/Darek Delmanowicz

Kövér László úgy fogalmazott: az európai közösségnek is példát mutatott az 1956-os szabadságharc. Úgy gondolja, hogy a mai világban az európai kontinens két nagyhatalom ütközőzónájába kerülhet, valamint az identitásválság jeleit mutatja. Mindez pedig elbizonytalanítja az európai polgárokat. Kövér szerint az Európai Néppárt mindig hű maradt a magyar szabadságharc ügyéhez. Ma a legfőbb kérdés az, hogy meg tudja-e védeni az unió az önrendelkezését,a biztonságát, az önazonosságát. Az EU mint a szabadságot tisztelő közösség az előtte álló kihívások érdekében nem tehet mást, mint erősíti az erejét adó nemzeti identitásokat.

- mondta Szájer József, aki szerint a magyar hősök nem riadtak meg a szovjet hadsereg túl erejétől, és bátran vállalták a küzdelmet. Az EP-képviselő felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt Brüsszelben méltó módon emlékeztek, de Budapesten a békés tüntetőkre támadtak a rendőrök.

Joseph Daul az Európai Néppárt vezetője arról beszélt, hogy a forradalom megmutatta, hogy az emberek szabadok akarnak lenni. Felidézte, hogy Orbán Viktor 1989-ben arról beszélt, hogy folytatni kell az '56-os utat, és követelte a szovjet csapatok kivonását.

– mondta a politikus, aki beszélt arról is, hogy nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon a második világháború vége nem a felszabadulás ünnepe volt, hanem az újabb borzalmak kezdete. Szeretném, ha fejet hajtanánk a magyar szabadságharcosok előtt – tette hozzá. Daul szerint, ha van szabadság, akkor nincsen sors, mivel mi magunk vagyunk a sorsunk alakítói. Felszólalásában Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azt hangsúlyozta, hogy fontos emlékezni az 1956-os magyar események ideáira, amelyekért a szabadságharcosok életüket adták. Mint mondta, ennek a forradalomnak az öröksége él mindenkiben, aki a zászlójára tűzte a szabadságot.

PS/Origo, Fotó:Origo

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)