Pesti Srácok

Az LMP lekörözte a Jobbikot

Az LMP lekörözte a Jobbikot

A Jobbik – ellentétben a legtöbb párttal – nem folytatott aktív kommunikációt a népszavazási kampányhajrá hónapjában, így szeptemberben közel ugyanannyit szerepeltek a párt politikusai az esti híradókban, mint a politikailag kevésbé aktív nyári időszakban – derül ki a Nézőpont Intézet legfrisseb híradóelemzéséből. A harmadik negyedéves elemzés ezúttal is a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradóit vizsgálta. A vizsgált hírműsorok politikai napirendjét a bevándorlási válság és a kvótareferendum uralta, minden hónapban magasan ez a téma vezette a legtöbb megjelenést eredményező ügyek listáját. A népszavazási kampányt is magában foglaló időszakban jelentős átrendeződés rajzolódott ki az ellenzéki megszólalók tekintetében: míg korábban hagyományosan a mindenkori MSZP elnöke vezette a saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok listáját, addig a harmadik negyedévben már az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor lett a legtöbbet saját hangján megszólaló ellenzéki politikus. Ezt egyértelműen az eredményezte, hogy a párt erőteljes kampányt folytatott a kvótareferendum bojkottálása érdekében, míg Molnár Gyula csak a kampány utolsó heteire tudta valamelyest egyértelműsíteni pártja álláspontját a kérdésben. Molnár Gyula MSZP elnök a második helyen szerepelt az ellenzéki megszólalók listáján, ugyanakkor az összesen 79 ilyen típusú megjelenése jóval elmarad Tóbiás József, korábbi MSZP elnök teljesítményétől, aki az előző negyedévben még 200 alkalommal szólalt meg az esti híradókban. A Jobbik ezen a listán érezhetően háttérbe szorult, Vona Gábor csupán a nyolcadik lett a legtöbbször saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok közül, míg az előző negyedévben – a népszavazási kampányt megelőzően – a második helyen szerepelt. A pártok megjelenési listáján az LMP végzett a harmadik helyen, a Jobbikot is megelőzve. Az Együtt és a PM megjelenéseinek aránya ugyancsak növekedett.

A közszolgálati tévé foglalkozott a legtöbbet sporttal

Az olimpiának köszönhetően minden csatornán kitüntetett szerepet kaptak továbbá a sporthírek. A sporteseményekről beszámoló tudósítások aránya az M1 hírműsorában volt a legmagasabb (20,4 százalék). A magyar sportolók sikereiről legkevésbé az RTL Klub nézői értesülhettek, itt az esti híradókban csupán 6,2 százalék volt a sporthírek aránya.

PestiSracok facebook image

Forrás: Nézőpont Intézet

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.