Bulibárók, játékfüggők, tényleges életfogytiglan is az interpellációk között
A szegénységről, a külföldi munkavállalókról, a szerencsejátékról és a tényleges életfogytiglanról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Fidesz: veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan?
Vas Imre (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy múlt héten az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, mert túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét. Hozzátette: a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetén leghamarabb negyven év letöltése után van erre lehetőség, a nemzetközi bíróság ezt az időszakot 25 évre csökkentené. Veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetősége? - kérdezte. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nincs veszélyben a tényleges életfogytiglan, a kormány eddig is megvédte, ezután is meg fogja védeni. Hozzátette: a bíróság döntése nem végleges, Magyarország a Nagykamara elé terjeszti a kérdést. Elmondta, a tényleges életfogytiglant csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire szabják ki. Ez a büntetés hatékony eszköze lehet a prevenciónak is - jegyezte meg. A választ a kormánypárti politikus elfogadta.
MSZP: évről évre kevesebb jut a szociális ellátásokra
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából azt mondta, a kormány csak azt tudta bemutatni, hogyan kell a leszakadt csoportokat egymás ellen uszítani. Hozzátette: a kormány évről évre kevesebbet fordít a szociális ellátásokra, a több mint 100 milliárd forintot vont ki a társadalompolitika egyes területéről. Nagyságrendekkel rosszabb a helyzet, mint a válság utáni években - mondta. Kifogásolva, hogy Balog Zoltán miniszter puritánnak tartja a kormányt azt mondta: bulibárók, Ibizián partizó nem közszereplők mélyen ismerik a magyar társadalmat, és bizonyára sok szegényt látnak a luxusjachtok, luxushotelek ablakából. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az elmúlt hat évben több mint hatszázezer embernek lett munkája. Hozzátette: ez a kormány a munkára, a családalapításra épülő jövőt támogatja, a szocialisták minél szélesebb körű segélyezetti rétegben érdekelt, hogy segélyígéretekkel a szavazóurnákhoz csábítsa majd őket. Kitért arra, hogy mélyszegénységben élők száma az elmúlt hat évben 170 ezerrel, 36 százalékkal csökkent. A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 108 igen, 30 nem szavazattal elfogadta.
Jobbik: a kormány titokban tömeges betelepítést tervez
Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt mondta, a kormány titokban tömeges betelepítést tervez saját gazdasági kudarcának leplezésére. Ezt azzal magyarázta, hogy az elmúlt hónapokban egy sor olyan intézkedés született, amelyek a szomszédos országok állampolgárainak magyarországi letelepedését segítik - közölte. A kormány nem akar felébredni a kozmetikázott statisztikák világából, hogy ötszázezren távoztak külföldre, őket nem lehet bevándorlással pótolni - mondta. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára szerint nincs szó kozmetikázott statisztikáról. A 2014-es adatok szerint 350 ezer magyar él külföldön a rendszerváltás óta - ismertette, hozzátéve: a munkaerő nemzetközi vándorlása nem sajátos magyar jelenség, az egész világra kiterjedő folyamat. Közölte, egyre kevesebb harmadik országbeli vállal Magyarországon munkát, tavaly mindössze ötezer munkavállalási engedélyt adtak ki, miközben a kvóta 59 ezer volt. A képviselő nem gondolhatja komolyan, hogy ötezer külföldi munkavállaló feszültséget okoz a magyar munkaerőpiacon, ahol ma már közel 4,4 millióan dolgoznak - hangoztatta. Jelezve, a kormányzati szándék egyértelmű: nem külföldiekkel, hanem magyar munkavállalókkal akarják megoldani a vállalkozások munkaerő gondjait. A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 106 igen, 30 nem szavazattal elfogadta.
LMP: miért fontosabb Andy Vajna meggazdagodása, mint a játékfüggők?
Schmuck Erzsébet (LMP) azt firtatta, azért nem segítenek a játékfüggőknek, mert ők Andy Vajnáék meggazdagodását segítik. Elmondta, Magyarországon közel 150 ezer kóros játékfüggő él, de 700-800 ezer ember számolt már be ilyen problémáról. Úgy értékelt, a szerencsejáték családok tízezreinek életét keseríti meg, mégis haloványra sikerültek a játékosvédelmi rendelet intézkedései. Az egyetlen kézzelfogható segítség a játékosvédelmi zöldszám - közölte. Hozzátette: a játékkaszinók játékadójának 3 százalékát játékosvédelmi karitatív célokra kellene használni, a konkrét intézkedéseket nem látni. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2016 kiemelkedő jelentőségű a játékosvédelem szempontjából; az elmúlt 20 évben semmilyen szabályozás nem volt ezen a területen. Nem igazak azok a vádak, hogy a kormány nem tesz hatékony lépéseket, európai színvonalú, játékosokat védő intézményrendszert hozott létre - hangoztatta. Kitért arra, hogy létrejött az adóhivatal által vezetett központi játékosvédelmi nyilvántartás, amelyben azok szerepelnek, akik saját elhatározásukból kérik kizárásukat a kaszinókból. Elmondta, már közel 1900-an vannak a nyilvántartásban. Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, a Ház azonban 108 igen, 29 nem szavazattal elfogadta.
PS/MTI, fotó:MTI
